Komposzt diólevélből is

Akár a műtrágya is teljesen kiváltható vele, de legalábbis számottevően kevesebb kell belőle, ha vissza akarjuk pótolni a talajból kivont tápelemeket. És persze a komposzttal némileg helyettesíthető az állati eredetű szerves trágya is, amit sok helyütt különösen nehéz beszerezni.
Visszatérő kérdés, hogy minden növény lombja alkalmas-e komposztálásra? E tekintetben a diófa levele szokott gyanúba keveredni. Való igaz, hogy növekedésgátló anyagokat tartalmaz, a komposztban azonban (különösen, ha két évig is érleljük) oly mértékben elbomlik, hogy azok hatástalanná válnak. Ráadásul egy átlagos kert komposztálójában a diólevél nem kizárólagosan, hanem a többi lombbal keverten érlelődik, ami eleve fölhígítja a benne található nemkívánatos anyagot. Ha mégis maradna valamennyi a növekedésgátlóból, az csak a magvetésben okozhatna esetleges zavart, az úgynevezett állókultúrákban, a gyümölcsösben és a szőlőben nem. Ha ezek után mégis ódzkodunk a diólevéltől, akkor égessük el (mint a többi, erősen beteg lombot is), és a hamuját vigyük a komposztra. Így egészen biztosan ártalmatlan.
A komposzt szerves trágyaként a talaj szempontjából is áldásos hatású. Szerves anyagai révén lazítja a talajt, növeli víztartó képességét és segíti az aktív talajéletet biztosító mikroszervezetek szaporodását. A szerves tápanyaggal jól ellátott földben jobb minőségű és tovább tárolható termés fejlődik.