Madarat számáról

A vizsgált madarak között helyet kapnak a magyarok által szeretett fecskék és gólyák is. Utóbbiakról úgy hírlik, hogy fogyóban vannak, ám Farkas Roland, a madártani tábor szervezője szerint ez csak részben, bizonyos falvakban igaz. A szakszerű védelem jóvoltából hazánk még most is "gólyás országnak" számít. Nem így például a szlovák határ menti Komjáti, ahol jóval kevesebb gólya van, mint évtizedekkel korábban. Megfogyatkozásuk okát részben a Bódva szabályozásával magyarázzák, aminek következtében kevesebb lett a táplálékban gazdag ártéri terület. Az átépített és új házak korszerű kéményei sem kedveznek a gólyák otthonteremtésének. Sok villanyoszlopról az elektromos hálózatot fenntartó társaság éppen a falubeliek kérésére távolította el a fészkeket.
Borsodban alig kisebb a gólyalétszám, mint néhány évtizede volt. Két évvel ezelőtt 68 falu lakóinak önszorgalmú felmérése alapján több mint kilencszáz gólyát számláltak. Ezzel akár dicsekedni is lehetne, hiszen a létszám csupán körülbelül tíz százalékkal csökkent az elmúlt harminc év alatt. Az országos csökkenés harmincszázalékos volt. Kele népe tehát hűséges maradt borsodi szülőföldjéhez.