Üzenjük

Kratokvil Zorán, Páty
A mész közvetve segítheti a növényvédelmet, ugyanis mészhiányos talajokon gyakrabban lépnek fel bizonyos betegségek. Hiányában a magok rosszul kelnek, lassú a palánták növekedése és gyenge a gyökérzet fejlődése. Mészhiányos talajon gyakoribbak a palántabetegségek, különösen a palántadőlés. Megelőzhetők ezek a betegségek, ha a magvető, illetve palántaföldekhez mészőrleményt kevernek - előzetes talajvizsgálat alapján olyan mennyiségben, hogy a talaj kémhatása semleges körüli értéken legyen. A növények későbbi fejlődésében is gondot okozhat a mészhiány, ugyanis a mész a sejtfalak szilárdságához - közvetve a betegség-ellenálló képesség és a szárazságtűrés kialakulásához - nélkülözhetetlen. Bizonyos élettani betegségek - alma keserűfoltossága (sztipesedés), paprika csúcsrothadása, paradicsom feketefoltossága - is a mészhiányhoz köthetőek, ugyanakkor egyes kórokozók - például a káposztafélék gyökérgolyvája - mészhiányos talajokon gyakrabban lépnek fel. Mindezek megelőzésére mészhiány esetén ősszel - a talaj kötöttségétől és kémhatásától függően - 100 négyzetméterenként 10-20 kilogramm mészkő- vagy dolomitőrleményt, illetve cukorgyári mésziszapot javasolt kijuttatni. Kiemelten kedvező a magas mész- és humusztartalmú Vázsonyi Alginit is erre a célra, amelyből 3-4 évenként jó a talajba keverni négyzetméterenként 2-5 kilogrammot.

Gereben Károly, Zamárdi
A tiszta rozslisztből készült kenyerek nagyon tömör, szinte ehetetlen állagúak, ezért - az élelmiszerszabványokban meghatározott arányban - búzaliszttel keverik a rozslisztet. A rozskenyereknek előírás szerint legalább 40 százalék rozslisztet kell tartalmazniuk, a rozsos kenyereknek pedig 15-40 százaléknyit. Rozsos hatású kenyerek engedélyezett színezőanyaga a maláta, e csírázó gabona. A malátának jellegzetes íze, édes-kesernyés illata és barnás színe van, ezért - tévesen - elterjedt az a nézet, hogy a rozskenyereket kávézaccal hamisítják. Amelyik kenyér malátát tartalmaz, annak a címkéjén - mint engedélyezett élelmiszer-adalékot - ezt fel kell tüntetni. Ezután már a vásárlók dönthetik el, hogy megfelel-e nekik az ilyen kenyér vagy nem.
Király Brigitta, drótposta
A mimóza trópusi klímában félcserjévé nő, ott szinte gyomként szaporodik. Mivel a párás meleget szereti, nálunk főként üvegházakban nevelik. Védett körülmények között lakásban is tartható, sőt nyáron nevelhető a kertbe kiültetve is. Fejlődéséhez megfelelő talajnedvesség és pára szükséges, a pangó vizet azonban nem tűri. Fontos ezért, hogy jó vízáteresztő, laza talajba ültessük. Kötött talajban az altalaj drénezésével, a fölös víz elvezetésével biztosíthatunk számára kedvező körülményeket. A cserépben nevelt növények jó talajösszetétele: homok és jó minőségű komposzt 1:1 arányú keveréke. A növények fényigényesek, de tűző napon szenvednek. A szűrt árnyék a legjobb számukra. Gyökere sérülékeny, az átültetést nehezen tűri. Kedvező, ha évenként - nyár végén vagy kora tavasszal - az edényes növényeket egy számmal nagyobb cserépbe, földlabdával együtt átültetjük. A kertbe kisüllyesztett növényeknél a legnagyobb gondot a tövek felszedése jelenti. Ez is megoldható, ha a kiültetéskor a növény földlabdája köré egy réteg jó minőségű komposzt, majd egy réteg kavics kerül. A gyökerek a hajtó időszakban átszövik a komposztréteget, felszedéskor az így megnőtt földlabdával együtt emelhetők ki. Télen 15-20 fokos, világos, huzattól védett helyiségben tarthatók mérsékelt öntözés és párásítás mellett.