Őszi macskabaj

A bőrgombásodás nagyobb tenyészetekben közvetlen érintkezés útján akár járványszerűen is terjedhet. A fertőzést elsősorban a már klinikai tüneteket is mutató állatok és a látszólag egészséges, de rejtetten már fertőzött idősebb állatok terjesztik, sőt a macskák környezetében lévő tárgyak, ápolásra használt eszközök (szőrkefe, fésű) is átvihetik. A terjesztésben a külső élősködők, főként a bolhák szerepe sem elhanyagolható, ugyanis vérszíváskor a szájszervükre tapadt spórákat másik macskára juttatják.
A gombák egészséges macskákat csak igen ritkán betegítenek meg, azonban elszaporodásuknak kedvez az ellenálló képesség gyengülése (elhanyagolt környezet, hideg, hiányos táplálás, stressz). Érdekes megfigyelés, hogy a gombás bőrbetegség gyakrabban támadja meg azokat a macskákat, amelyek hirtelen más helyre, más társak közé kerültek, vagy elveszítették gazdájukat.
A fonalas gomba okozta bőrelváltozások elsősorban az idősebb macskák környezetében élő kölykökön, főként azok fején, ezen belül is a pofa tájékán, az orrháton és a fülek tövénél, szélén, sőt a fülkagylóban is jelentkeznek. A kerek, szőrhullásos, kopasz bőrterületek kivörösödnek, súlyos esetben hólyagok képződnek, pikkelyeződnek, korpásodnak, pörkösödnek. Nem ritka a más gombákkal, esetleg baktériumokkal társult fertőzés kapcsán a külső hallójárat-gyulladás sem. A gombák a körmöket is megtámadhatják.
Noha a betegségnek már a gyanúját is felveti a kerek foltokban jelentkező szőrhullás, a betegség diagnosztizálása nehéz, hiszen el kell különíteni egyéb, esetleg hasonló tünetekkel is járó bőrbetegségektől. A fertőzöttséget kiegészítő laboratóriumi vizsgálat erősítheti meg.
A betegséget megelőzhetjük, ha elkerüljük a rossz kondícióban lévő, láthatóan bőrbeteg, különösen a kóbor macskákat. Ügyelni kell a jó tartási higiéniára, a szakszerű táplálásra. Az egerésző falusi vagy vegyes táplálékon élő városi macskákkal kevesebb a baj. A bőr ellenálló képességének romlása, sok bőrbetegség gyakori oka a tápanyaghiány. Az egyoldalúan, különösen csak száraz táppal etetett macskákra jellemző lehet a zsíros vagy korpás bőr, a fénytelen, töredező szőrzet, a szőrhullás és a viszketegség, ami miatt az állat vakarja, harapdálja magát, és az így keletkezett apró bőrsérüléseken a gombák könnyebben megtelepednek. A macska számára nélkülözhetetlen egy telítetlen zsírsav, melyből a száraz tápok keveset tartalmaznak. Ha fél kiló száraz táphoz egy kanál baromfizsírt teszünk, megelőzhetjük a hiánytüneteket.
A betegség kezelésére ma már számos készítmény áll rendelkezésünkre (fertőtlenítő-fürösztő szerek, kenőcsök, spray-k, tabletták, injekciók), de tartózkodjunk az állatorvost mellőző házi kezelésektől. A beteg állatot két-három napos időközökkel, legalább négy alkalommal kell gombaölő szeres vízben füröszteni. A macska tartózkodási helyét, a vele érintkező tárgyakat, textíliákat is fertőtleníteni kell.