Aranybogyók töviskoszorúban

Ritkán látni hazai kertekben homoktövist, pedig a szép és igénytelen növény termése igazi C-vitamin-bomba. A "homok aranyának" nevezett, babszemnyi nagyságú, narancssárga termés tízszer annyi C-vitamint tartalmaz, mint a citrom. Emellett béta-karotint, F- és E-vitamint is tartalmaz. Gyógyításra elsősorban a terméshús kivonatát, a hidegen sajtolt olajat használják.

Házunk tájaBognár Mária2006. 11. 17. péntek2006. 11. 17.
Aranybogyók töviskoszorúban

A lombhullató, szél porozta tövises cserje másfél-három méter magasra (néhol hatméteresre) nő meg. Talajban nem válogat, de laza talajban érzi igazán jól magát (lehet meszes is). Csakis a napos fekvésű helyre ültessük, a tűző napot elviseli, és a téli fagyok sem károsítják. Szibériában, mínusz 40 Celsius-fokon is megél. A növény nagyon gyorsan fejleszt kiterjedt gyökérrendszert, ezért kiválóan alkalmas talajmegkötésre. Ez a tulajdonsága néha meglepő módon nyilvánul meg, kertünkben például egy hosszú, 12 méteres betonszerkezetű, mély alapozású építményt U alakban megkerülve az átellenes oldalon hozta életerős sarjait. Hosszúkás, lándzsás levelei szürkészöldek felül, szürkésfehérek alul, amiért ezüsttövis néven is emlegetik. Mutatós levelei miatt dísznövénynek is megjárja, tüskéi alkalmassá teszik sövény céljára. A homoktövis kétlaki, azaz a hím, vagyis a porzós és a termős virágok külön-külön növényeken fejlődnek.
A kétlakiság persze azt is jelenti, hogy termést csak ott hoz, ahol porzós és termős növények egyszerre fordulnak elő, mégpedig egymás közelében. Már harmincméteres távolság oda vezethet, hogy a termős növény nem termékenyül meg. Egy porzós növény ugyanakkor, kedvező szélirány esetén tíz közeli termős növény megtermékenyítésére is képes. A növényeket egymáshoz két-két és fél méternél közelebbre nem tanácsos ültetni.
Csapadékigénye 300-600 milliméter, ami azt jelenti, hogy úgyszólván félsivatagi körülmények között is képes megélni. Nem igényel trágyázást, sem tápdús földet, a talajnak viszont jó vízelvezetésűnek kell lenni. Ebben az esetben a rendszeres öntözés sem követelmény. Csak a negyedik-hatodik évben kezd el teremni. Bogyói nem hajlamosak hullásra. Elsősorban feldolgozva fogyasztják, lekvár, bor, szörp, likőr, olaj is készíthető belőle. A savanyú terméshús finom mártás alapanyaga lehet (például vadételek mellé). Mivel termése eleinte meglehetősen savanyú, a madarak nem szeretik, így akár tél végéig is a bokron maradhat. Ha megcsípi az első dér, íze kellemesebbé, édeskéssé válik.
Gyógyító hatásai: jó fájdalomcsillapító és gyulladáscsökkentő, immunrendszer-erősítő. Javítja a szívműködést, gátolja bizonyos daganatok növekedését, enyhíti a rákos betegek szervezetének sugárterápia kiváltotta károsodását. Nehezen gyógyuló sebek és fekélyek gyógyítására is alkalmas. Jótékony hatással van a gyomor- és nyombélfekélyre, égési és fagyási sebeket, bőrfertőzéseket, fogínygyulladást is lehet kezelni vele, illetve a belőle készített termékekkel, elsősorban olajkivonattal.
Szaporítása magvetéssel, tavaszi zölddugványozással vagy nyári (fél fás) dugványozással történhet. Kultúrnövényként több változata is létezik. Többek között növekedési erélyükben, töviseik sűrűségében és érési idejükben különböznek egymástól. Az érésidő fajtáktól függően július végétől októberig terjedhet.

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket a Szabadföld Google News oldalán is!

Ezek is érdekelhetnek