Bozsik gazda tollából

Érdekes ellentmondás tapasztalható a szőlőfajták világában: amíg a régi francia világfajták szilárdan tartják a helyüket, addig az új szőlőknek nagyon nehéz betörniük, főleg ami a borszőlőket illeti. A csemegeszőlők mezőnyében más a helyzet, hiszen az Európai Unió gyümölcsnek tekinti őket, tehát belőlük új ültetvényeket is lehet létesíteni, míg borszőlőkből nem.
Ha végigfutjuk a Nemzeti fajtajegyzéket, azt tapasztalhatjuk, hogy valamennyi szaporítható, államilag elismert fajta megtalálható benne. Szerencsére a régi magyar fajták - ilyen például az Arany sárfehér, a Budai, a Csomorika, az Ezerjó, a Furmint, a Hárslevelű, a Juhfark, a Kövérszőlő, a Leányka, a Pozsonyi fehér, a Kadarka, a Kékfrankos és a Csabagyöngye - megmaradtak. Ezek a Nemzeti fajtajegyzéken is szerepelnek, ami azért fontos, mert így jó minőségű szaporítóanyagukhoz bárki hozzáférhet. Általában megrendelésre állítják elő a megfelelő mennyiségű és minőségű oltványt. Ugyanakkor sok hazai szaporítóanyag-termesztő bezárta a boltot az idén, mivel csaknem kizárólag házikertekbe, esetleg régi ültetvények felújításához keresik a szőlőoltványokat. De a nagy ültetés korszaka az uniós csatlakozással lezárult, és ezzel párhuzamosan a szőlőiskolák tönkre is mentek.
Magyarország huszonkét borvidéke közül tizenkilencnek már van bélyege a Magyar Posta jóvoltából. Évekkel ezelőtt Csizmazia Darab József szőlőnemesítő, aki híres bélyeggyűjtő is egyben, hívta fel a figyelmet arra, hogy a magyar szőlő és bor jó hírét a bélyegek is elvihetnék a világ minden részére. Az első hat bélyeg 1990-ben jelent meg, rajtuk a Tokaji Furmint, az Egri Leányka, a Badacsonyi Olaszrizling, a Szekszárdi Kadarka, a Villányi Cabernet sauvignon és a Hajós-Bajai Cabernet franc képével. Aztán 1992-ben jött a második sorozat, benne a Mátraalja-Gyöngyösi Hárslevelű, amelyet Füri József szelektált, illetve Kozma Pál professzor szőlője, a Kiskőrösi Kadarka. A Móri Borvidék Ezerjója Luntz Ottokár emlékét őrzi. És jöttek a többiek, most már tizenkilenc van belőlük. Az eredetvédelem és a marketing szolgálatába lehetne állítani ezt a sorozatot, hiszen a hiteles szőlőképek és a borvidékek együtt a bélyegeken páratlan ritkaságnak számítanak.
Jövőre megjelenik a három további borvidék bélyege is. A tervek szerint Varga Pál grafikusművész elkészíti az Etyek-Budai Borvidéken belül a velencei térség egyik meghatározó fajtájának, az Ezerfürtű fajtának a bélyegét, ezzel emléket állítva Kurucz András nemesítőnek. A Tolnai Borvidék a következő, innen a Zenit kerül bélyegre, Király Ferenc nemesítő munkáját őrizve. Végül, de nem utolsósorban a Pécsi Borvidék zárja a sort, ahol a Cirfandli fajta fémjelzi az értéket, melyet Diófási Lajos professzor őrzött meg a jövő borászainak.
Ugyanakkor külföldön, főleg Németországban élénken érdeklődnek az új magyar csemegeszőlők és a betegségeknek ellenálló borszőlők iránt. A kevesebb permetezést igénylő fajtákat német földön "kerti szőlő" néven forgalmazzák. Pálfi Rudolf kedves olvasónk küldött olyan felvételeket németországi útjáról, amelyek például a Nero nevű magyar fajtát ábrázolják. Ugyanígy magyar trikolór leng a Bianca szőlő konténeres oltványán is, és a Fanny is megérkezett már német földre a képek tanúsága szerint.