Megveszik az érett trágyát

- A tehéntrágyához meg tehénke kell, és mi tízet is tartunk - mondja Gifló Lászlóné. - Aki földből él, jól tudja, milyen sok értékes anyagot tartalmaz a tehéntrágya. A mi istállótrágyánk mindig kelendő volt: virágkertészek, zöldségtermesztők, kertművelők viszik, a férjem szállítja nekik. A kisteherautóra 15 mázsa fér, ami úgy száz négyszögölre elég.
Az öreg Magyar-tanyán vagyunk, Miskolctól alig tíz kilométerre. A többhektáros gazdaságot még az asszony édesapja és nagybátyja, Magyar Pál és Magyar Sándor alakította ki Lyukóvölgyben. A család korábban szarvasmarhával, sertéssel, lóval és hízóbikával is foglakozott, de mostanra a hatvanon felüli házaspár erejéből már csak tejelő tehenek tartásra futja.
- A férjemnek épületgépész a szakmája, az egykori Lenin Kohászati Művekben dolgozott. Miután letelt a műszak, itthon dolgozott, mivel a gyári fizetéséből csak a küszöböt rághattuk volna. Amióta nyugdíjas, csak a gazdaságunknak élünk, nekem pedig mindig a tanya volt az egyetlen munkahelyem: etettem, fejtem, almoztam. Tizenöt évig a diósgyőri vasgyári piacra hordtam a tejet, sokáig a tejgyár is átvette tőlünk. Mára kialakult egy hűséges maszek vevőkörünk, mert az asszonyok szeretik, ha tejszínt, tejfölt is nyernek a lefölözött tejből, amit egyébként olcsóbban is adunk a soványka boltinál. A magyar tarka tehenek a modern tejelő fajtáknál kevesebb, de jobb minőségű tejet adnak, ha rendesen megkapják a vegyszermentes abrakot és szálastakarmányt. És a mieink megkapják. Az uram még sörtörkölyt is vásárol nekik a bőcsi sörgyártól. Azt nagyon szeretik, mert malátás, édes, illatos, ízletes és tápanyagban rendkívül gazdag. Nem olcsó, ötszáz forint mázsája, de megéri. Nemrég mondta az állatorvosunk, hogy ritkán lát ilyen szép állományt.
- A szerves trágya a mai üzemanyagárak mellett már nem igazán jó üzlet - mondja a fuvarból megtért Gifló László. - Mégis el kell adnunk, mert a zömét ugyan saját és bérelt kaszálóinkon, a gyümölcsösünkben szétterítjük, de a felesleg foglalja a helyet. És a trágya folyamatosan újratermelődik, még tíz tehénnel is legalább száz mázsa az éves mennyiség. Pár éve, amikor még virágzott a kiskertmozgalom, ennek nagy része itt, Lyukóban elkelt. Amióta viszont úgy megszaporodtak a tolvajlások, hogy nemcsak a termést viszik el, hanem a víkendházakat is sorozatosan kifosztják, sokan felhagytak a kertműveléssel. Így aztán a környéken egyre kisebb az igény szerves trágyára. Pedig nincs annál jobb talajjavító ma sem! Én egész nyáron locsolom, hogy őszig feketére, mondjam azt, majdhogynem szagtalanra beérjen. Majd szállítom, ahová kérik; és bizony egyre távolabb kell fuvaroznom. Ma már eljárok Szikszóra, sőt Encsre is. A múltkor például Hernádszentandrásról telefonáltak trágyáért. Nagyon elcsodálkoztam, hiszen az régen híres állattartó falu volt. Most viszont már az abaúji falvakban is csak elvétve akad tehén. Némelyikben évek óta egy sincs! Jönnek azért megrendelések közelebbi helyekről is. Például a pingyomi zártkertekből, ahol, Lyukóval ellentétben, jobb a közbiztonság. Az Egyetemváros és az Úttörőpark környékén, s újabban a miskolci belterületi kiskertekben is felkapott lett a szerves trágya. Különösen, ha tavasszal valaki megirigyli, hogy a szomszéd kertje mennyivel zöldebb és bujább az ősszel betrágyázott földtől, ráadásul ártalmas vegyszer sincs a termésében. Amíg tehenünk van, trágyánk is lesz. Sajnos fogytán az erőnk, jövőre már csökkenteni akarjuk az állatállományt. Pedig Miskolc környékén állítólag már csak mi foglalkozunk tejelő marhával.