Üzenjük

Horgas Attila, Balatonaliga
Az almafák ágain és vesszőin látható fehér, vattaszerű csomók vértetűtelepek lehetnek. Jellemző rájuk, hogy szétnyomva piros váladékot eresztenek (innen a kártevő neve). A fák koronájában és a gyökérsarjakon megtelepedő vértetvek a növénynedvek szívogatásával nagyon legyengítik a fákat, ezért mindenképpen ajánlott védekezni a kártevő ellen. A tél folyamán a metszési munkákkal, kéregkaparással, törzsmeszeléssel és mindezek után a tél végi rovarölő szeres lemosó permetezéssel jelentősen gyéríthetjük a számukat. A téli hideg elől a talajba húzódó - nem kevésbé veszélyes - gyökérlakó kártevőktől azonban csak úgy szabadulhatunk meg, ha az almafák körül előtörő gyökérsarjakat is minél mélyebben kibontjuk, és gyökerestül eltávolítjuk. Gyakori, hogy a tetvek szívogatása nyomán a sarjak gyökerén karfiolszerű daganatok képződnek, amelyekben megbújnak a kártevő áttelelő alakjai. Az ilyen sarjakat és minden fertőzött kéregkaparékot, valamint a levágott ágakat minél előbb tanácsos megsemmisíteni (zártan komposztálni vagy elégetni), nehogy tavasszal újra a fák fertőző forrásai legyenek!

Háziszappan jeligére
A háziszappan készítéséhez egyszerű receptet ajánlunk olvasóinknak: 3 kg zsiradékhoz (ami lehet avas zsír vagy szalonna, faggyú) 1 kg marószóda szükséges. Ez utóbbi - német importból származó termék - ismereteink szerint jelenleg csak Budapesten kapható, 0,5 kg-os és 25 kg-os csomagolásban, a VIII. kerület, József krt. 64. sz. alatti Azúr vegyszerboltban (telefon 06-1/318-5377), illetve 2 kg-os és 5 kg-os csomagolásban az V. kerület, Nádor u. 34. szám alatti Ökoboltban (telefon: 06-80/269-466 és 1/311-7855). A szappankészítés kezdetén egy nagy edényben, tíz liter vízben lassan keverve feloldjuk a szódát, majd - lehetőleg szabad téren - a tűz fölé tesszük. Amikor elkezd főni, hozzáadjuk a megolvasztott zsiradékot, és lassú tűzön körülbelül három órát főzzük. Ha ki akarna futni az elegy, egy kevés hideg vizet adunk hozzá. Ha a hab alatt már mézszerű, krémes anyag képződik, levehetjük az edényt a tűzről, és hagyjuk kihűlni. Ilyenkor a szappan egy részéhez valamilyen természetes eredetű illatosító- vagy színezőanyagot is keverhetünk, de ezt ajánlatos külön, kisebb edényekben elkészíteni. Amikor a szappan megkeményedett, kivesszük az edényből, felvágjuk, és árnyékos helyen megszárítjuk.

Szelei László, drótposta
A magnóliafajok igényes növények, általában jó kerti, lehetőleg középkötött talajokban, védett fekvésben, megfelelő öntözés és párásítás mellett fejlődnek szépen. Szenvednek a túl meszes, a száraz és sovány talajokon, tűző napon, pangó vizes és hideg fekvésű területen, ezért ilyen helyre nem javasolható telepíteni. Mivel a Velencei-tó környékén nagyon eltérő természeti adottságú területek találhatók, egyértelmű választ nem adhatunk olvasónknak arra a kérdésére, hogy ez az igényes fa megél-e ebben a körzetben.
Másik kérdésére: ismereteink szerint a szőlő üvegházi neveléséről szakkönyv jelenleg nincs forgalomban. Annyit azonban elmondhatunk, hogy a hajtatott szőlő ízre-zamatra meg sem közelíti a szabad térállásban, napsütötte területen nevelt tőkék gyümölcsét. Növényvédelmi szempontból is sokkal nagyobb a kockázat, hiszen a hajtatóházak párájában jobban elszaporodnak a szőlő kórokozói, így rendszeres permetezés nélkül a termesztés aligha lesz sikeres. Mindezek alapján érdemes átgondolni, hogy csupán saját felhasználásra érdemes-e vállalni a szőlőhajtatás kockázatát.