Cicák calicija

A vírus onnan kapta a nevét, hogy a felszínét adó fehérjeegységek jellegzetes csészealakban rendeződnek el (a latin calix szó jelentése: csésze, kehely). Ezek a vírusok széles körben elterjedtek, ellenálló képességük viszonylag nagy, a 60 Celsius-fokos hőkezelést is túlélik, de nagyon savas közegben aktivitásukat gyorsan elveszítik. Vírustartalmú állati termékekben, ragályfogó tárgyakon, természetes vizekben, különösen a tengervízben több hétig is életképesek maradhatnak. Az ember gyomor- és bélgyulladásának okozója nemegyszer a tengeri kagylókból izolálható vírus.
A betegség elterjedése fokozott higiéniával és fertőtlenítéssel előzhető meg. A víruscsaládnak több típusa van, ezek fajspecifikusak. Ez azt jelenti, hogy például a nyulakat megbetegítő vírus más állatfajokat nem vagy csak igen ritkán fertőz meg. A gazdasági állatok calicivírus okozta betegségei sokkal súlyosabb kimenetelűek, mint az emberéi.
Nálunk is előfordulhat például a nyulak vérzéses betegsége, amely igen gyors lefolyású, nagy veszteségeket okoz, elsősorban heveny légúti tünetekkel, máj- és vérérkárosodással jár. Noha a tömeges elhullások a központi intézkedések és a vakcinázási lehetőségek miatt megszűntek, a vírus az egész világon elterjedt. Csak az egy hónaposnál idősebb nyulak betegednek meg, de akkor egy-egy állományban a fertőzés, sőt az elhullások mértéke elérheti a 80-100 százalékot is. A fertőzés közvetlen érintkezéssel, váladékokkal, szájon át, belégzéssel és tárgyakkal terjed. Az állatok hirtelen bágyadtak, levertek lesznek, az orrból véres, habos váladék ürül, a légzés légszomjig fokozódóan nehezített, mozgási zavarok mutatkoznak. A betegség kimenetelét jelentkezése után már nem tudjuk befolyásolni, ezért mindenáron a megelőzésre kell törekedni (általános járványvédelem, védőoltás). Nálunk a betegség bejelentési kötelezettség alá tartozik.
Szintén a calicivírus okozza a macskanáthát, amely világszerte előfordul az egy évnél fiatalabb állatok között. Fertőződés után a vírus tömegesen szaporodik el a légutakban, a száj és a torok nyálkahártyáján. Egy-két napos lappangási idő után a macskák lázasak, étvágytalanok, bágyadtak, nyálzanak, tüsszögnek, könnyeznek, savós orrfolyást észlelünk rajtuk. A szájban és a toroktájékon hólyagok, majd fekélyek alakulnak ki, emiatt nem esznek, a nyelés fájdalmas, a kis állatok kiszáradnak, sokuk nehezen lélegzik. A betegséget védőoltással előzhetjük meg. Ha nem sikerül, hívjunk állatorvost a szövődmények kivédésére és tartsuk a macskát pormentes, tiszta, meleg, száraz pihenőhelyen. Gondoskodjunk pépes táplálékról és a folyadékpótlásról.
A sertések hólyagos kiütését is a calicivírus okozta az Amerikai Egyesült Államokban. Tünetei a száj- és körömfájáshoz hasonlítottak. Igazgatási intézkedésekkel felszámolták a betegséget.