Élő kert

A termőtalaj életet szül, és maga sem más, mint csodálatos, bonyolult élő szervezet, amely azonban nemcsak szülője, bölcsője, mindennek táplálója és menedék minden élőlénynek, hanem jótékony, elemésztő sírja is - ezt írta Kolbai Károly 1936-ban megjelent munkájában. A szakember fontosnak tartotta, hogy aki a földhöz gazda- vagy kertészkézzel nyúl, az legyen mestere, tudósa, művésze a számunkra életet és jövőt biztosító földnek.
A talaj minősége nemcsak termőtájanként, de még egy parcellán belül is változó. Alakítani, befolyásolni tudjuk növényváltással, vetésforgóval, növénytársítással, a művelés helyes megválasztásával és a talajerő fenntartásával. Ez utóbbi lehetőséget sokan még ma is jóformán kizárólag műtrágyázással valósítják meg. De azért egyre többen térnek vissza a régi gyakorlathoz, és a paraszti gazdaságban tartott állatok szerves trágyájára alapozzák a tápanyag-utánpótlást. A különböző állatok ürüléke összetételében is más-más, amihez az almozásra használt anyag (szalma, fűrészpor, lomb) eltérő tulajdonságai is hozzájárulnak. Tehát a rendelkezésre álló melléktermékből helyi körülmények ismeretében kell megfelelő szerves trágyát érlelni.
A házikertekben aránylag kevés helyen áll rendelkezésre állati trágya. Itt a növényi hulladékok korhasztásával, komposztálással juthatunk szerves trágyához. A fertőzésmentes, nyers növényi hulladékot úgy rakjuk a földre vagy különböző létesítményekbe (komposztáló rács), hogy ne kapjon feleslegesen sok vizet és elegendő levegő járja át. A fűkaszálék szén-nitrogén aránya (20:1) könnyen bomlik el a baktériumok segítségével. (A kedvező arány egyébként: 30-35:1.) A lomb 50:1 arányát javíthatjuk például baromfitrágyával, amelynek szén-nitrogén aránya 10:1. A hulladékot rétegezve rakjuk le, mindegyiket kerti földdel takarva, amibe jó, ha gilisztát is juttatunk. A humusz érését a hőmérséklet emelkedése jelzi. A jól készített komposzt három hónapon belül eléri az 50 Celsius-fokos hőmérsékletet, s ha három-négy hetente átforgatjuk, ez idő alatt felhasználhatóvá válik. Az átforgatás nélküli komposzt egy év alatt érik földszerűvé.
A talajok javítására a biogazdálkodásban is felhasználhatók a meszező anyagok: mészkőőrlemények, lápi mész, mésziszap, dolomitőrlemények. A kertészek használják a szintén tápláló tőzegkorpát. Javítja a talajt a zeolit, a perlit, mely a nedvességet is megtartja. Hasonlóan viselkedik az alginit is, ezt komposztadalékként is ajánlják. Gyümölcsös telepítésekor két-három kilogrammos adag három-négy éven keresztül fejti ki jótékony hatását. A növények táplálására a biokertészek használják a Biofert nitrogéntápoldatot és a Biomit-C lombtrágyát, valamint a jól bevált csalánlevet, amivel még a növények védelmét is javítják.
A káliumkészítmények közül a Korn-Káli és a Patent Káli engedélyezett a biotermelésben. A fahamu, kellő mértékkel alkalmazva, a természetes tápanyag-utánpótláson túlmenően növényvédelemre is használható. A palántadőlés megelőzésére a finom fahamus behintés után leszárad a felesleges víz, amivel megelőzhetők a betegségek, és a hamu tápanyag is, erősíti a növények ellenálló képességét. A harmadik lényeges elem a foszfor, pótlására a guanó használható fel. Ez a tengeri halakkal élő madarak ürüléke, melyhez különféle állati maradványok keveredtek. Kőzetté válik, ezt bányásszák és forgalmazzák. Kertészgyakornok koromban a galambpadlásokról összegyűjtött, hasonló jellegű anyagot cserepes növények trágyázására használtuk.