Üzenjük

Varsányi Géza, Pomáz
A gyümölcsfák törzsének és vastagabb ágainak meszelése hagyományos védekezés a kéregrepedésekben megbúvó kórokozók és kártevők áttelelése ellen, másrészt megelőző védekezés a nappali és éjszakai hőingadozás során a fatörzset veszélyeztető fagyrepedések ellen. Az idősebb, legalább tíz centiméter átmérőjű fák törzse teljes nyugalmi állapotban nem érzékeny a mészre. Ezeket, teljes lombhullás után, 5-7 százalékos mésztejjel javasolt lefesteni vagy alaposan bepermetezni úgy, hogy a mész a repedésekbe is bejusson.
A fiatal fáknál perzselést okozhat a mész, ezek törzsét inkább árnyékolással (a törzshöz támasztott ágakkal) vagy a törzsre tett hullámpapír övvel, illetve szalmaköteggel védjük a hőingadozás károsító hatásától. Mivel az áttelelő kártevők megbújhatnak a szalma- vagy hullámpapír takaróban, tavasszal azokat le kell szedni és meg kell semmisíteni. Azonban, ha túl korán leszedjük, a védelemben fellazult kéregszövetek a késői lehűlésektől sérülhetnek, és  a törzs a megbúvó kártevőktől és kórokozóktól fertőződhet. Legjobb, ha már tél végén a törzs északi oldalán megbontjuk a védőborítást, hogy a törzs szellőzhessen, és alatta fokozatosan megerősödjön a kéreg.

Guti Sándorné, Báta
A selyemakác ősszel beérett magjait a májusi magvetésig általában szárazon tárolják. Vetés előtt az apró, de porcelánszerűen kemény magok héját - a jobb csírázás érdekében - forrázással vagy homokkal eldörzsölve koptatják. Védett helyen szabadban is elvethetők az így előkezelt magok, de a kezdeti időszakban nagyon fontos a csemeték öntözése. Házi kertben gyakori, hogy a fák alatt az első termésérés utáni második évtől tömegesen kelnek a kis magoncok. Az első évben ugyanis a lehullott magok elfekszenek, a második évtől azonban jól kelnek. A csemeték ilyenkor az idősebb fa védelmében megerősödnek, a keléstől számított második évben földlabdával kiemelve erősítőtáblába vagy akár végleges helyre is ültethetik, már eléggé edzettek lesznek. Ha a csemetéket a kelés után, már ősszel kiemeljük, akkor edénybe ültetve, fagymentes helyen teleltessük, és csak a következő tavasszal ültessük ki a szabadba. A kezdetben fagyérzékeny csemeték takarásáról az első években azonban mindenképpen ajánlott gondoskodni.

Hámori Ferencné, Tata
A kényes textíliák kíméletes mosásához javasolt növényi eredetű mosószerek tisztítóhatását a mosónövények szaponintartalma adja. Ezt a nagy habzóképességű anyagot a szappanfű, a buglyos fátyolvirág gyökeréből nyerik, vizes áztatással. Az ilyen szelíd mosószerekkel azonban jó tisztító hatást csak lágy (mészmentes) vizekben érhetünk el. Régen könnyebb volt a mosás a lágy esővízben, artézi kutak vizében vagy patakokban. Az általában kemény, vezetékes vizeknél azonban a mosóvíz lágyítása is szükséges, hisz kemény vízben nehezen habzanak a mosószerek. Ehhez ajánlható a víz keménységét megkötő, jó zsíroldó hatású és szintén kíméletes ecet vagy mosószóda, amelyekből egy csapott evőkanálnyi elég tíz liter vízhez. Használatukkal lényegesen csökkenthető a szükséges mosószer mennyisége. Lágy, kézmeleg vízben kevés mosószerrel is jó tisztító hatás érhető el, ha mosás előtt - például szivaccsal - jól felhabosítjuk a vizet. A szennyeződés az öblítés során is könnyebben kioldódik langyos vízben. Legalább az utolsó öblítővízhez tanácsos egy kanál ecetet (még jobb a házi készítésű alma- vagy más illatos ecet) adni. Ez természetes öblítőszer, amitől a ruha színei élénkebbek, ragyogóbbak, a további szennyeződésre pedig kevésbé érzékenyek lesznek.