Álmatlan állatok

Rejtély, hogyan került ide, hiszen neki ilyenkor aludnia kellene. Még ősszel hozzálát a téli lakás előkészítéséhez. Előbb befalazza a kijáró folyosóját, majd a bejáratot is. Ha nagy téltől tart, akkor mélyebbre ássa a kamráját és az éléstárát is. Téli vacka egészen kicsi, a legfinomabb szalmával béleli ki. Ezután pukkadásig teleeszi magát, és lassan mély álomba merül. Lábai hamarosan jéghidegre hűlnek s megmerevednek. Lélegzete ekkor már lecsökkent, a szíve is lelassult, alig tizennégyet-tizenötöt üt egy perc alatt. Majd csak február végén, márciusban kezd ébredezni. Alfred Brehm, a világhírű német zoológus szerint ilyenkor úgy viselkedik, mint a részeg ember. Támolyog, botladozik, le-lerogy, de aztán, mikor megleli az eleségét, lábra áll.
Ők a szerencsésebb hörcsögök. Mert bizony sok közülük nem éli meg a tavaszt. Ha túlságosan melegre vált a tél, fel-felébred és kimegy a szabadba. De nem mindig tér vissza. Elkapja egy-egy héja, ölyv, róka, vagy egyszerűen csak nem bírja a hideget, amit ő talán melegnek érzett a vacokban, de kint a zord idő gyorsan végez a legyengült testtel. Mint ezzel a határban. Most nem látjuk a társait, mert alszik a sün, az ürge, a nagy pele, a mogyorós pele, a sok denevérfaj is. Az őszön vastag zsírpárnát hizlaltak, tavaszig abból élnek. Amikor beköszönt a tavasz, és felébrednek, rémesen néznek ki, lötyög rajtuk a bőr, hiszen a téli hónapokban súlyuk akár felényire is csökkenhet. A nyugalmi fázisban a testhőmérsékletük csökken, lassabb légzésre váltanak. A sün testének hőmérséklete például öt fok alá süllyed, a szívverése pedig a korábbi 180-ról nyolcra esik percenként. A peléknél még feltűnőbb a változás: két lélegzetvételük között akár tíz perc is eltelhet!
A téli álomról legtöbbünknek alighanem a medve jut az eszébe. Pedig a medve nem is alszik igazi téli álmot. Legalábbis az ürgéhez vagy a peléhez képest. A medve álma meglehetősen éber. Szívverése és lélegzése ugyan lelassul, de testének hőmérséklete nem sokat változik: huszonnyolc-huszonkilenc fok körül mozog. Lassul ugyan az anyagcseréje is, de nem annyira, mint az apróbb rágcsálóké. Egyszerű a magyarázata: ha túlságosan lecsökkentené az életfunkcióit, főleg az anyagcseréjét, tavasszal nem tudná a normális szintre emelni, és elpusztulna.
Ezért veszélyes felébreszteni az erdők-mezők hétalvóit. Az ébrenléti időszak ugyanis igen sok energiát emészt fel, sokszor az a pár órás ébrenlét is - a védekező mozdulatok, az új búvóhely keresése, megépítése - vészesen apasztja a test téli hónapokra felhalmozott energiakészletét. Így könnyen előfordulhat, hogy nem marad elég tartalék energiájuk a nyugalmi időszak hátralévő hónapjaira, s nem érik meg a tavaszt.

Éber medvék
Nem szenderülnek téli álomra a medvék az észak-spanyolországi hegyekben, erre a megállapításra jutottak azok a biológusok, akik évek óta kutatják a nagy testű állatok viselkedését. Körülbelül százharminc barnamedve már évek óta nem tér téli álomra, aminek oka valószínűleg a globális felmelegedés. Ez főként a bocsaikat nevelő nőstényekre igaz, melyek az enyhe időjárás miatt könnyedén találnak maguknak bogyós gyümölcsöket, makkot, mogyorót. Még a magányos hímek is jóval kevesebbet alszanak.