Bozsik gazda tollából

Ha Keszthelyre látogatok, akkor a hazai burgonyanemesítés fellegvárába is érkezem. Legutóbb Polgár Zsolt nemesítő, a burgonyakutatási központ igazgatója betekintést nyújtott a burgonyák színes világába, hiszen náluk már több ezer új fajtajelölt született. Egy-egy új jelöltnek legalább negyven tulajdonságban kell felvennie a versenyt az államilag már minősített mintegy félszáz fajtával.
Polgár Zsolt elmondta, hogy húsz-huszonöt éven át nem volt hazai burgonyafajta. Ezt a külföldi cégek jól kihasználták, és mind a mai napig három nyugati fajta uralja a magyar piacot: a Desirée, a Condor és a Cleopatra. Az elmúlt tizenöt évben azonban sorra születtek olyan magyar fajták, amelyek szép sikereket érnek el - érdekes módon elsősorban külföldön. Például a Százszorszép azért kapta újabban a Rijoha nevet, mert a spanyoloknál kiválóan bevált. A törökök és a horvátok is érdeklődnek a magyar fajták iránt. Ennek az a magyarázata, hogy az új magyar fajták betegség-ellenállóság tekintetében felülmúlják nyugati vetélytársaikat. Ilyen jó tulajdonság például a különböző vírusos leromlást okozó kórokozókkal szembeni ellenállóság. Olyan fajta is akad, amelyik nem betegszik meg burgonyavészben. Szerencsére most már nálunk is egyre többen felismerik a hazai fajták előnyeit, amelyek piaci részarányukat már mintegy 15 százalékra tornászták fel.
A magyar nemesítők új fajtáinak az Országos Mezőgazdasági Minősítő Intézet kísérleti termelésében kell megmérkőzniük a külföldiekkel. Szerencsére sorozatosan győznek, így ma már a Nemzeti fajtajegyzéken találjuk a Hópehely, a Lorett, a Góliát, a Százszorszép (Rijoha), a Luca, a Venus Gold, a Kánkán, a White Lady és a Somogyi kifli fajtát is. Az újdonságok sorát gazdagíthatja hamarosan a Balatoni rózsa is, amely piros, rózsahéjú, sárga húsú, nem szétfővő fajtajelölt, ráadásul korai, így a holland Cleopatra fajtával is felveszi a versenyt. A másik ígéretes jelölt a Katica, ez szintén rózsahéjú, sárga húsú, de középérésű, így a kísérletekben a Desirée-vel mérkőzik. A Katica ellenáll a betegségeknek, vékony héja szépen fénylik, ovális alakja egyöntetű árut ad. Remélhetőleg mindkét burgonyából hamarosan államilag elismert fajta lesz.
Polgár Zsolt nemcsak nemesíti a burgonyát, hanem termeszti is. Szerinte a krumpli alapvetően nem a biogazdálkodás első számú növénye, de a helyes fajtaválasztással, a genetikai tulajdonságok által megalapozhatjuk a biológiai védekezést. Nem lényegtelen, hogy a vírusellenálló fajtákhoz folyamodva gazdaságosabbá tehető a termesztés, hiszen az apró, ám egészséges termésekből kiváló saját szaporítóanyag kapható, míg a vírusos leromlásra fogékony külföldi fajták esetén évről évre meg kell vásárolni a drágább vetőgumót. A burgonyavésszel szembeni ellenállóság egyes fajták esetén kiválthatja a vegyszeres védekezést. Sajnos a burgonyabogár ellen nincs genetikai védelem, de agrotechnikai igen. Ilyen a vetésváltás - persze házikertekben kézzel is össze lehet szedni a kártékony bogarak első nemzedékét.
A korábbi évek túltermelési válsága miatt az Európai Unió 2006-ban mintegy tíz százalékkal csökkentette a vetésterületet. A kevesebb termés miatt most többe kerül egy kiló krumpli, mint tavaly ilyenkor. Az étkezési burgonya fogyasztói árának további emelkedése várható tél végén és tavasszal. A gazdáknak érdemes minél előbb beszerezniük a vetőgumót is, mert abból sem lesz túlkínálat.