Malacoknak melegedőt

Például a frissen született malacoknak nagyon árt a hideg. A fialás legfontosabb környezeti feltétele a megfelelő hőmérséklet biztosítása. Hőigényük különböző: a kocáé 16-18, a született malacé 32-34 Celsius-fok. Az újszülött malacnak testtömegéhez képest nagy a testfelülete, és mivel szőrtakarója, zsírrétege, önálló hőszabályozása nincs, ezen a nagy felületen belső hőjét gyorsan leadja. Születés után, az első félórában testhőmérséklete normális körülmények között is kettő-négy fokkal csökken. Ha a hőmérséklet-csökkenés eléri a hat Celsius-fokot, a malac elpusztul, mert energiatartaléka egykettőre kimerül. Hidegben nem szopik, reszket, egyszerűen eléhezik még akkor is, ha anyjának bőven van teje. Az első öt nap alatt bekövetkezett elhullásoknak ez az egyik leggyakoribb oka, amit kismalacbetegségnek hívnak.
Háziállataink újszülöttjei közül a malacok jönnek a világra a legkisebb erőtartalékkal. A hideg, nedves környezet mellett a bántalom oka lehet minden olyan körülmény is, amikor a malacok nem jutnak elegendő anyatejhez. Ha például az anya valamely betegsége miatt kevés a tej, ha rosszul készítették fel az ellésre, ha a koca megtagadja a szoptatást, vagy ha a malac eleve gyengének született. Az ilyen malacok aluszékonyak, bőrük sápadt, testhőmérsékletük alacsony, támolyognak, néhány lépés után összeesnek, görcsökben rángatózva fekve maradnak. Ez az agóniás vergődés órákig eltarthat, majd 24-36 órán belül a malac elpusztul. Mivel ilyenkor a malacok sokszor anyjuk alá bújnak, nemegyszer agyonnyomja őket. A született malacok a 8-15 fokot még éppen hogy elviselik, ha bőséges az alom, de hat foknál hidegebb környezetben veszélybe kerülnek. Ott tehát, ahol télen a tűrési hőmérsékletet sem tudják biztosítani, inkább ne fialtassanak. A malac kéthetes koráig nem tudja tárolni a hőt, ezért a legjobb módszer, ha addig infralámpát helyezünk fölé, úgy, hogy a kocát ne zavarja. Ezért, de más szempontok miatt is jó, ha a koca és a malacok terét a fiaztatókutricában egy elrekesztő rács választja el, így az agyonnyomás is elkerülhető. A melegről sok helyen úgy próbálnak gondoskodni, hogy az egész ólat felfűtik. Ez egyrészt drága módszer, másrészt a kocának káros is: nyugtalan, pancsol, maga alá vizel, étvágytalanabb, kevesebb tejet termel.
Legfontosabb számukra a száraz, tiszta, meleg fekvőhely. Jó hőgazdálkodású állattartó épületekben, megfelelő almozás mellett a leghidegebb téli napokon sincs különösebb gond. Ma is vannak azonban olyan ólak, amelyeket már nem érdemes korszerűsíteni, ezeket téliesítik: körberakják olcsó, jó hőszigetelő anyaggal, például szalmával, náddal és kukoricaszárral. Vannak, akik szigeteléshez istállótrágyát használnak. Ez rosszabb, mintha semmit sem tennének, mert az ólban hideg, párás lesz a levegő. Hőszigetelésre jó a hungarocell és a fólia is, de az utóbbi használatakor ügyeljünk arra, hogy az épület szellőzni tudjon, ugyanis párássá teszi a levegőt. Ennél is fontosabb a födém hőszigetelése. Erre a célra lehetőleg természetes anyagokat, fát, nádat használjunk. De azok ne veszítsék el természetes tulajdonságaikat, tehát ne fedjük be őket festékkel, vakolattal, mert akkor az épület nem tud lélegezni.