Mit egyen a vemhes juh?

A juh életeleme a legelő, ezért télen nehezebb a dolgunk. A vemhes juh tartásakor ügyelni kell arra, hogy az állatot ne érje nagyfokú külső behatás (lökés, ütés, rúgás), kerüljük a zsúfoltságot, a takarmányozásból eredő tülekedést. Lehetőleg mozogjon a vemhes anya, ha az időjárás megengedi, minél többet tartózkodjon a szabadban. Kerülni kell a juhokkal kapcsolatos minden elhalasztható munkát, ami a vemhes anyákat zaklathatja.
A vemhesség alatti takarmányozásban vegyük figyelembe: a magzat fejlődése az első három hónapban elhanyagolható, a negyedik hónapban már számottevő, az ötödik hónapban pedig csaknem annyit gyarapodik, mint a megelőző négy hónapban együttvéve. Az ikervemhesség aránytalanul nagyobb terhet ró az állatra, mint a többi állatfajra. A hiányos tápanyag- és energiaellátás esetén a saját testből, főként annak zsírtartalékából a lebontás fokozott mértékben vezet anyagcserezavarokhoz.
A magzati építéssel arányosan nő az ásványianyag,- vitamin- és nyomelem-szükséglet. Kerüljük az egyoldalú takarmányozást, a penészes, fagyos, rossz minőségű takarmányok etetését, különösen fontos a szilázs jó minősége. A vemhesség első három hónapjában ugyanazok az adagok, mint addig: takarmányszalma tetszés szerint, 0,5 kg széna  és 2,0 kg szilázs. Másik változat: 1-1,5 kg takarmányszalma, 0,2-0,3 kg gazdasági abrak és 0,5 kg széna.
A vemhesség 85. napjától adhatunk az állatoknak takarmányrépát, sárgarépát, szénát, takarmányszalmát, abrakot, kukoricaszilázst, hüvelyes szalmát, burgonyát és fűszilázst. Széna lehetőleg mindig legyen a juhok előtt. Az abrakot durvára darálva etessük! A vemhesség utolsó 4-6 hetében ajánlott 1-2 kg réti széna, 2-3 kg nedves répaszelet, 1-2 kg takarmányszalma és 0,5-0,8 kg gazdasági abrak etetése. Előnyös a szelénkiegészítés, tél végén pedig az A-vitamin adagolása. Jó, ha az abrakkeverékben mindig van búzakorpa is. A vemhesség vége felé a nagy mennyiségű tömegtakarmány helyett inkább koncentráltabb takarmányokat adjunk, de a szénáról, takarmányszalmáról, vagyis a rostról akkor is gondoskodni kell. Silókukorica-szilázs etetése esetén mindig adjunk szénát is!
Alkalmi legeltetéskor veszélyes lehet a pillangósok, a repce és a káposzta túlzott részaránya, mert felfúvódást okozhat. Gabona- és kukoricatarlókon korlátozzuk a legelési időt! Csírázásban lévő gabonatarló legeltetése előtt szalmaetetés javasolt, hogy megelőzzük a tejsavmérgezést.
Ellés előtt a fogadtató rekeszeket a hodálynak egy nyugodt, huzatmentes részén alakítsuk ki. Az anyát a várható ellés előtt egy-másfél nappal tesszük az ellető rekeszbe. Az etetőrácsokat felöltjük szénával és bőségesen bealmozunk.