Patkánycsontváz a kancsókában

A borsosberényi családi ház felső szintjének üvegházában orchideák és pálmák mellett több mint száz húsevő növényt gondoz Busai Dávid, a Budapesti Hittudományi Főiskola 22 éves teológus hallgatója. Tízévesen kapott édesanyjától egy könyvet, amiben olvasott róluk, és eldöntötte, hogy neki is lesz ilyen növénye, mert csoda, ahogyan vadásznak: egy lépést se tesznek zsákmányukért. Az első, Mexikóban őshonos hízókát biológia-tanárnőjétől kapta. Azóta rengeteg külföldi termesztővel felvette a kapcsolatot, növényeket szerzett tőlük, valamint szakirodalmat, mert szerinte Klein Gyula 1800-as években írt remek tanulmánya óta itthon semmi nem jelent meg róluk. Ma már fajokat csereberél a világ minden tájáról. Hazánkban a ragadozók szerelmesei egyesületbe tömörültek, azonban a növények beszerzése körülményes, az áruk pedig borsos. Egy kancsókáért akár 25-30 ezer forintot is kérhetnek. Egyre több a hozzáértés nélküli érdeklődő, akik a hazai piacokon lelkesen vesznek ilyen növényeket, melyeknek zömük aztán elpusztul. Az árusoknak többnyire fogalmuk sincs a gondozásukról. Arról például, hogy csak a lágy esővizet bírják. De adtak már olyan hajmeresztő tanácsot is, hogy az önellátó rovarevő növényeket nyugodtan etethetik párizsival, sajttal, szalámival is.
A zömmel trópusokon élő fajok száma hat-hétszáz, hibridekkel együtt jóval több. Hazánkban kettő ismert: a Somogy megyei Baláta-tóban élő Aldrovanda, illetve a kereklevelű harmatfű, melynek a keleméri mohos tavak, illetve a balaton-felvidéki tőzegláp az élettere. A húsevő növények az evolúció során kényszerültek ragadozóvá, mert élőhelyeiken a talaj és víz összetétele nem kínált számukra elég táplálékot. Némelyik kifejlett példány bőségesen termelődő enzimjei révén akár egy vadmalacot is megemészthetne. Kancsókák belsejében már patkánycsontvázat is találtak! Az emberek nagyjából kétszáz évvel ezelőtt figyeltek fel furcsa szokásaikra és hasznosságukra. A közönséges hízóka leveleinek savanyú kémhatású mirigynedveivel valaha tejet altattak. A bíbor kürtvirág gyöktörzsével az észak-amerikai népek a bárányhimlőt gyógyították. A délkelet-ázsiai bennszülöttek a kancsókák rovaremésztő folyadékát hólyagbántalmakra, emésztésük serkentésére használták, és akkor tartották a leghatásosabbnak, ha már tele volt rovarhullákkal. A fedeles kancsókák sok utazót mentettek meg a kiszáradástól, ugyanis a zárt kancsó steril eső- és harmatvizet tartalmazott. Az élelmes majmok aszályos időkben ezekből ittak, innen a bennszülöttek majompohár elnevezése. Leghíresebbé közülük az Észak-Amerikában őshonos, de másutt is tenyésző Vénusz légycsapója lett, amely óriási gyógyászati karrier előtt áll. A rákkutatók ugyanis azt tapasztalták, hogy a rákos sejtszövetekbe fecskendezett növényi preparátumok megállítják a sejtburjánzást és elpusztítják a daganatos sejteket.
A ragadozók csábítási trükkjei hasonlóak, zsákmányuk foglyul ejtése viszont nem. A növények mirigyszőrei édes nektárt választanak ki, s illatuk, csillogásuk vonzza a rovarokat. Egyszer Dávid megkóstolta a bíbor kürtvirág nedvét, és nagyon finomnak találta. Tavaly nyáron kitett néhányat a kertbe, bírják-e a klímát. Olyannyira bírták, hogy meztelen csigákat ettek, s amelyik a legtöbbet bekebelezte, fantasztikusan megnőtt. A Vénusz légycsapójának levelei szájszerű csapdává alakulnak, tele érzékelő szőrökkel, melyek inger hatására húsz másodpercen belül összecsapódnak. Rafinált növény, mert az esőcseppre, a homokszemre, a falevélre nem reagál, csak élőlényre. Az összepréselt rovar megfullad, mielőtt az emésztőfolyadék szétbomlasztaná. A fedeles kancsókák olyan okosak, hogy esőzéskor zárva tartanak, nehogy a csapadék felhígítsa emésztőfolyadékukat. Módszerük, hogy a peremükön illatozó, síkos nektárgyűrűn landoló rovar megcsúszik és beleszánkázik a tölcsérbe, amelynek oldalán a viaszos pikkelyek szabályosan odaragasztják. Kievickélni nem tud, s ha a fedél bezárul, az étkezés megkezdődik. Csak a nektárbódulatból kijózanodott darazsaknak sikerül néha elszántan kirágni magukat.
Az üvegházi növények külön etetést nem igényelnek. Nyáron mindig nyitva az ablak a rovaroknak, téli nyugalmi állapotban pedig a talajból, vízből táplálkoznak. Igaz, ilyenkor megállnak a fejlődésben.
Busai Dávid a teológia után kertészeti egyetemre szeretne járni, hogy még jobban elmélyedhessen a húsevő növények világában. Ám nem valószínű, hogy módosít a hivatásán. Hit és tudomány jól megfér egymással!