Üzenjük

Valóban kimutatták, hogy bizonyos égéstermékek rákkeltő hatásúak, de csak közvetlen érintkezéssel - belélegezve, bőrön keresztül felszívódva vagy táplálkozás során - okozhatnak egészségkárosodást. Olvasónk aggodalmát - hogy a fahamuval trágyázott veteményekben esetleg káros vegyületek keletkeznek - több okból is eltúlzottnak tartjuk. Csak a vegyszerrel kezelt faanyagok elégetésekor kerülhetnek ugyanis (főként a levegőbe) egészségre ártalmas vegyületek. Azt valóban nem ajánljuk, hogy ezek hamuját kiszórja a termőföldre, mivel hatása (az alkalmazott vegyszerek miatt) bizonytalan. A tiszta fahamut a hagyományos termesztésben minden gond nélkül régóta használják, nyugodtan kijuttatható talajjavító anyagként. A benne lévő ásványi anyagok csak túladagolás esetén okoznak zavarokat a növény fejlődésében.
A további félreértések tisztázására szeretnénk rávilágítani a talajban lejátszódó folyamatok és a növényekben képződő szerves vegyületek közti összefüggésre. Az élő talajokba juttatott tápanyagok, mielőtt a növények felvennék őket, a talaj élőlényeinek közreműködésével többszörösen átalakulnak. A humusztartalmú talajok bizonyos mértékben fertőtlenítő hatásúak, még a káros anyagok kedvezőtlen hatását is képesek csökkenteni, illetve megszüntetni. Az olyan talajokban azonban, ahol a vegyszerek kipusztították az élőlényeket, és megszűnt vagy erősen lecsökkent a talajok öntisztulási képessége, minden további vegyszer - műtrágya, gyomirtó vagy permetszer is - beláthatatlan kémiai változásokat okozhat. A növények a felvett tápanyagokat - enzimeik segítségével - újra lebontják, majd fajtára jellemző módon, sajátos vegyületek formájában beépítik a szöveteikbe. Az egyes fajtákra jellemző, hogy melyek azok a tápanyagok, amelyekből többet vagy kevesebbet igényelnek, és ezekből milyen sajátos kémiai kötésben képződnek a szintén fajtára jellemző szerves vegyületek. Szerves anyagokkal jól ellátott talajokból a növények csak a számukra szükséges tápelemeket veszik fel, a többi kötött formában a talajban marad. A leromlott, holt talajok azonban elvesztik az ilyen öntisztulási és önszabályozási képességüket. Azokban valóban előfordulhat, hogy a talajból a növények olyan, felhalmozódott tápelemeket is felvesznek, amelyek hatására az egyébként egészséges növényekben is egészségre káros vegyületek képződnek. Ez sajnos gyakran előfordul hajtatott növényeknél is, amikor az intenzív termesztés során túltrágyázzák a talajokat. Mindezek megelőzésére olvasóinknak csak azt ajánlhatjuk, hogy elsősorban a talajok szervesanyagkészletének javításával és a vegyszerhasználat mérséklésével biztosítsák az élő talajok önfenntartó képességét. Emellett a növények tápanyagigényének megfelelően, csak a szükséges mértékben trágyázzanak.