Üzenjük

Jánosi János, drótposta
A növények virágzási időszakát elsősorban az adott fajták fény- és hőmérsékleti igénye határozza meg. Ennek megfelelően vannak hosszú nappalos növények, amelyek az év nyári, napfényben gazdag időszakában, és vannak rövid nappalosak, amelyek az év sötét és hűvösebb időszakában virágoznak. A korallvirág rövid nappalos növény, azaz csak akkor virágzik, ha a virágrügyek kialakulásakor napi nyolc óra a napfényes órák száma, és a napi középhőmérséklet 20 Celsius-fok körül, de inkább alatta van. Mesterséges megvilágítással és a hőmérséklet szabályozásával ez az év bármely időszakában megoldható, árutermelő kertészek ily módon időzítik a növények virágzási időszakát. Ha karácsonyra szeretnék áruba bocsátani a korallvirágot, akkor a nyáron szaporított növényeket augusztus közepétől októberig délután négytől reggel nyolc óráig takarják (vagy a hajtatóházat sötétítik), így a napi nyolcórás megvilágításban a virágrügyek kialakulnak. Házi körülmények között ugyanígy, tehát csak a virágzó hajtáscsúcsok takarásával késztethetők az egyébként egészséges növények virágzásra.

Borhamisítás jeligére
Az érvényben lévő bortörvény alapján minden forgalomba kerülő bornak a hegyközségek által kiállított származási igazolással kell rendelkeznie, amelyen szerepel a termőhely, a bort előállító pincészet, valamint a szőlőfajták megnevezése. Ennek birtokában, bevitt minta alapján, az Országos Borminősítő Intézet megvizsgálja a borokat, és igazolja, hogy az adott minőségből mennyit hozhat forgalomba a pincészet. Előírás szerint a kereskedelmi borok címkéjén fel kell tüntetni minden adatot: a termelő nevét, a borszőlő fajtáját, a bor alkoholfokát és minősítését (minőségi, tájbor vagy asztali bor), így elvileg nem kerülhetne hamisított bor forgalomba. Sajnos azonban a tapasztalat sokszor mást mutat. Ezért azt ajánlhatjuk olvasóinknak, hogy a nagyon olcsó boroktól óvakodjanak! Legjobb közvetlenül olyan termelőtől vásárolni, akinek megbízható bora van, hiszen a bor, mértékkel, orvosság - ám ha rossz minőségű, akkor méreg!

Ézsiás György, drótposta
A szelídgesztenye fajták keresettsége - részben a fajták termőhely iránti érzékenysége, másrészt a gesztenyefákat súlyosan károsító betegségek miatt - erősen megcsappant az utóbbi időkben, ezért nem szaporítják őket a faiskolákban. A hiány pótlására a hazai szelídgesztenye fajták nemesítője és az oltásmódok sajátos technológiájának kidolgozója, Szentiványi Péter vállalja, hogy megkeresése esetén segítséget nyújt az oltványok elkészítésében. Megrendelésre előállítja az oltványokat, valamint a termőhelyi adottságok ismeretében segít a megfelelő fajták kiválasztásában és az oltványnevelésben egyaránt. Címe: 1126 Budapest, Beck Fülöp u. 8., telefon: 06-1/356-4699. A nemesítő felhívta a figyelmet arra, hogy az egyes termőkörzetekben szelektált tájfajták csak a saját termőhelyi adottságaik között érzik jól magukat, csak ott várható tőlük jó hozam, más körzetekben folyamatosan leromlanak. Így a Kőszegszerdahelyi fajtaváltozatok csak a magas fekvésű, hűvös, sekélyebb termőrétegű, északnyugati fekvésű dunántúli hegyoldalakon érzik jól magukat. A melegebb Zalában és Somogyban ősszel újrahajtanak, télen visszafagynak, ettől legyengülnek, hamar kipusztulnak. Az Iharosberényi fajtaváltozatok ezzel szemben a délnyugati fekvésű, dunántúli savanyú lösztalajokhoz kötődnek, ott szépen fejlődnek és jól teremnek, míg az északi régióban sínylődnek. A környezeti adottságokhoz legjobban a Nagymarosi fajta alkalmazkodik.