Üzenjük

Deák József, drótposta
A kezeletlen faanyag elégetése során keletkezett fahamu értékes talajjavító anyag, régen műtrágyaként hordták ki a földekre. A fahamu legnagyobb mennyiségben (4-6 százalékban) káliumot tartalmaz, emellett a kalcium, foszfor, magnézium, vas és a létfontosságú mikroelemek közül a molibdén, kobalt, mangán, cink, réz és bór jelenléte is említésre méltó. A kálium a növények gyökérfejlődését, a virágzás és termésképződés mennyiségét és minőségét, az íz- és zamatanyagok kialakulását, a virágok és termések színeződését, az illóolaj-tartalmat, valamint a növények fagytűrését kedvezően befolyásolja. Vizsgálatok szerint a fahamuval kezelt magvetéseknek jobb a kelési aránya, a magoncok erőteljesebben fejlődnek, emellett napraforgónál a gyomirtó szerek káros hatásának mérséklődését is tapasztalták.
A fahamu lúgosító hatású, így a savanyú talajok kémhatását a legtöbb kultúra számára kedvezőbb semleges tartomány felé tolja. Lúgos kémhatású és magas humusztartalmú talajok javítására kevesebb fahamu kiszórását javasolják. Itt négyzetméterenként 3-6 kilogramm kiszórása esetén kedvező hatást tapasztaltak a tesztnövények eredésében, fejlődésében, valamint a termés mennyiségében és minőségében. Savanyú talajok javítására négyzetméterenként 10-12 kilogramm fahamu kijuttatása a javasolt évente.
A fahamu mint káliumtrágya azonban más tápanyagok felvételét gátolhatja, ha túladagolják. A vizsgálatok szerint, ha négyzetméterenként több mint 20 kilogrammot szórnak ki, az már minden talajt károsíthat.

Vida Sándor, Visonta
Mind erdő, mind gyümölcsös telepítésekor javasoljuk, hogy gyomirtó szerek használata előtt mérlegeljék a következőket. A talajok élővilágát minden gyomirtó károsítja, ugyanakkor a szerek többsége csak a kifejlett gyomokat irtja, a talajban lévő magok későbbi kihajtását már nem akadályozhatja meg. A gyomirtók használatával az értékesebb vadvirágok visszaszorulnak, ugyanakkor az agresszív gyomok egyre nagyobb teret nyernek, konkurencia hiányában egyre jobban elszaporodnak. A természetes aljnövényzet megtelepedésének segítésével ugyanakkor - kezdetben kicsit több munkával - a telepített fafajokénál lényegesen nagyobb növekményre számíthatunk. Vizsgálatok alapján megállapították ugyanis, hogy a sorközök füvesítése jelentősen javította az ültetvények szervesanyag-gazdálkodását, ilyen módon nagyobb mennyiségű humusz képződik, mint szerves trágyázással. A gyepsáv emellett megakadályozza a talajlemosódást, és jelentősen mérsékli a talaj túlzott felmelegedését és kiszáradását. Mindezek jelentős mértékben segítik a facsemeték kezdeti fejlődését, a lombkorona minél gyorsabb kiteljesedését. Ez utóbbi azért is fontos, mert a meghagyott gyepsáv kaszálása a telepített fák növekedésével - a gyep árnyékolásával - már egyre kevesebb gondot okoz, és a fák záródásával az aljnövényzet már szinte önmagát fenntartja. A szétterített kaszálék a fák záródásáig is gátolja a gyomosodást, ugyanakkor szerves és ásványi anyagaival táplálja a fákat, bomló szerves anyagai értékes táptalajt nyújtanak a természetes aljnövényzetnek, amely évi egy-két kaszálás mellett már önmagát fenntartja.

Jusztin Zsuzsanna, drótposta
A rózsanád, más néven kánna fajtafenntartója a Debreceni Egyetem, amelynek pallagi termesztőtelepén mintegy száz fajtát tartanak nyilván, és ebből huszonötöt szaporítanak is. A teljes fajtaválasztékból azonban más fajták előállítása is megrendelhető.
Címük: 4014 Debrecen-Pallag, Tanya 15., telefon: 06-52/418-016.