Bozsik gazda tollából

Klímarezisztenciára is nemesítenek kajszibarackot - erről először a kertészeti egyetem nemesítési tanszékén hallottam. Mit jelent ez - hiszen a rezisztenciát eddig valamelyik kórokozóval vagy kártevővel szembeni ellenálló képességnek tudtuk. Az éghajlattól is félteni kell őket?
Brózik Sándor professzor elmagyarázta: a klímatűrő képesség javításával főleg a legnagyobb téli hidegekre akarják megedzeni a fajtákat. A gyümölcsfáknak genetikai adottságuk, hogy melyik milyen fagytűrő képességgel rendelkezik. Ezt legjobban a sárgabarackok népes családjában lehet megfigyelni. Hihetetlen különbségeket rejtenek ebből a szempontból a gének.
Érdekes tapasztalat, hogy az őszibarackfák rosszabbul tűrték a téli hideget, mint a sárgabarackok. A legjobban a Redhaven szerepelt a félszáz fajta közül. Ezen a fajtán egyedenként 18-20 virágot is meg lehetett figyelni. Ezzel szemben a sárgabarack óriási eltérést mutatott. Voltak olyan fajták, mint a Stella és az Alfred, amelyek fehérbe öltöztek virágzáskor. Ha volt is néhány százaléknyi fagykár, de nem okozott terméskiesést. Dugig voltak a fák gyümölccsel, apró szemű, "gombóc" barackokkal. A klasszikus magyar értékek, mint a Gönci magyar kajszi és a Magyar kajszi C235-ös, nagyon megsínylették ezt a hideget, alig volt rajtuk termés. Egy akkori fajtajelölt, amely később Harmat néven került fel a magyar Nemzeti fajtajegyzékre, nagyon jól kötött és korai érésű barackjait nagy számban érlelte.
A klímarezisztencia másik fontos eleme is genetikai adottság: a mélynyugalmi állapot hossza. Egyik fajta keveset, a másik tovább alszik. A lusta fajtáknak nagyobb a klímatűrő képességük, a korán ébredőket letaglózza a fagy. A tavalyi enyhe ősz és a tavaszias január most próbára teszi a fajtákat. Amelyik átlépi a mélynyugalmi állapotot, az már csupán a kényszernyugalom fázisában van, azaz már csak a külső tényezők tartják vissza a nedvkeringés megindulását. A nedvkeringés pedig akkor indul meg, amikor a talaj eléri a tízfokos hőmérsékletet a gyökérzónában. Ezért érdemes árnyékolni fáink gyökérzetét a koronacsurgó térségében, ugyanis jelentős hőmérsékleti eltérést tapasztalunk a napsütötte és az árnyékban lévő talaj felmelegedése között.
A klímarezisztencia harmadik fontos eleme a virágzás ideje. Nagyobb valószínűséggel maradnak meg a gyümölcsök a genetikai adottságokból adódóan később virágzó fákon. A Kárpát-medencében idáig ez okozta a legnagyobb gondot. Az Alföldön, például a Kecskemét környéki aranyhomokon tíz évből hétszer éppen a virágzáskori fagykár szokta megpecsételni a barackok sorsát.
A genetikai értékek előnyeit tovább lehet fokozni metszéssel is, hiszen a kajszi sokkal később virágzik az egyéves vesszőkön, mint a többéves részeken fejlődő bokrétás termőnyársakon. Abban az esetben, ha olyan erősen metsszük a kajszit, mint az őszibarackot, két hullámban is virágozhat ugyanaz a fa. Először a bokrétás termőnyársak, majd néhány nappal később az egyéves vesszők hoznak virágot. Ez pedig éppen elég lehet ahhoz, hogy fáink kinőjenek a fagy "körme" alól. Idén erre is érdemes lesz odafigyelni, feltéve, ha az esetleges februári nagy hidegek még hagynak rügyeket a fákon.