Élő kert

Egyre többen érdeklődnek biovetőmagok iránt. Az ökológiai gazdálkodás feltételei közé tartozik, hogy a felhasznált vetőmag is az előírásnak megfelelő, ellenőrzött, ökológiai gazdaságból származzon. Felmentést ez alól az ellenőrző szerv adhat abban az esetben, ha igazoltan nem lehet beszerezni ökovetőmagot, ám csávázni azt sem szabad.
Már most időszerű a vetőmag beszerzése, hiszen el kell döntenünk, milyen növényt szeretnénk termeszteni, és meg kell tervezni a vetésforgót, a vetési időt, kiszemelni a megfelelő fajtákat. Azok tenyészideje alapján választjuk meg az elő-, fő- vagy utóveteményeinket. Például előveteménynek rövid tenyészidejű sárgarépát vetünk, de tárolási célra, fő terményként középhosszú vagy hosszú tenyészidejű fajtákat választunk.
A természetszerű gazdálkodás hívei már a tenyészidő alatt kiválasztják azokat a növényeket, amelyek magját meg akarják fogni. Az ilyen mag saját célra felhasználható, de forgalmazni csak bejelentett és ellenőrzött vetőmagot szabad. Az F-1 jelzésű hibrid magokból nyert növényekről nem érdemes vetőmagot fogni, mert nem kapunk értékes, jól termő növényeket. A jó vetőmagnak fajtaazonosnak kell lennie, ezt szavatolja a vetőmag csomagolásán feltüntetett fémzárolási szám, ami az előírt csíraképességet és tisztaságot mint használati értéket is jelzi. A magvak idővel elveszítik csíraképességüket, a tasakon ezért a szavatossági időt is fel kell tüntetni. Ha nem eredeti csomagolásban kapjuk a vetőmagot, már a színe, a fénye és a szaga is árulkodik minőségéről. A tisztaságról a magvak átválogatásával mi magunk is gondoskodhatunk. A csírázási képességről és erélyről csíráztatási próbával győződhetünk meg. Drága magokkal a csíráztatást úgy is végezhetjük, hogy a kicsírázott magvakat az előkészített cserépbe téve palántát nevelünk belőle. A magvakat általában 18-20 Celsius-fokon, nedves itatóspapíron vagy homokban késztetjük csírázásra.
A vetőmag a felületén hordozhat olyan fertőző anyagokat, például betegségek spóráit, melyek a talajba kerülve fertőzik a növényeket. Ennek megelőzésére pácolják, vagyis csávázzák a magokat. Ökológiailag szárazon még nem tudunk csávázni, csak nedves eljárással. Így például a kamillatea borsó, bab, retek, a macskagyökérvirág kivonata paradicsom, hagyma és póréhagyma csávázására használható. A zsurló főzete és a torma kivonata csírakori betegségek ellen, a fokhagyma kivonata pedig baktériumos és gombás megbetegedések ellen hatásos. Csávázásra három-négy evőkanálnyi növényi kivonatot keverünk el egy liter esővízben. Kivonatot szárított vagy friss növényből háromnapi áztatással, leszűréssel készítünk.

A minősített biovetőmag iránt érdeklődők tényleges igényüket (faj-fajta-mennyiség) válaszborítékos levélben juttassák el szerkesztőségünkhöz, azokra lehetőség szerint válaszolok.