Pasztináktól ébred a vágy

Ha csapadékos a nyár, akár félkilós gyökerek is teremnek, amelyekből egy darab természetesen több levest is kiszolgál, bár más ételek is készíthetők belőle. A vastag példányokat egy centiméteres karikákra lehet szeletelni, s besózás után ropogósra süthetjük - mondjuk, olívaolajban, mert akkor még egészségesebb. A régi receptek szerint párolták, sütötték, mandulával, mazsolával, szerecsendióval ízesítették, sőt az írek maláta és élesztő hozzáadásával sört főztek az édes gyökerekből. Főztek belőle pálinkát és lekvárt is.
A pasztinákot már az ókorban is szerették, a népi gyógyászatban fontos erősítő növényként tartották számon, idős, legyengült, lábadozó betegeket gyógyítottak vele. Az erősen lesoványodott, étvágytalan, esetleg tbc-s betegeknek még a XIX. században is tejben főtt pasztinákot adtak gyógyszerként. Szélhajtó hatású, megakadályozza a puffadást. A növény magvaiból és leveleiből epehajtó teát készítettek. Az ókori görögök meddőség ellen, sőt vágyfokozóként is alkalmazták, mert serkenti a nemi szervek működését. Főzete csökkenti az ödémát, fokozza a vesék működését, még a vesekő elhajtásában is közreműködhet. Jó lázcsillapítónak bizonyult, sőt az ókorban gyomorbajok enyhítésére is ajánlották. A növény föld feletti részeit péppé zúzva borogatásként alkalmazták rákos fekélyekre.
A pasztinák - vagy régies nevén paszternák - kétéves növény. Az első évben fejlődik ki gyökere, a második évben virágzik és érlel magokat. Viszonylag igénytelen, mégis a csapadékosabb, hűvösebb nyugat-európai országokban kedvelték meg, onnan terjedt el. Az utóbbi években nálunk is egyre több kiskertben termesztik, mert olyan, kötött, agyagos talajon is gyökeret fejleszt, ahol a petrezselyem csak senyved. A nagyon kötött talajokat viszont nem kedveli, gyökere ráncos lesz, elágazik, és az íze is romlik. Szereti az előző évben szerves trágyával ellátott termőföldet, meghálálja a könnyen felvehető műtrágyákat is. Napos, esetleg félárnyékos helyre kerüljön, vethető szőlő közé vagy gyümölcsfák alá is. Fontos, hogy az ágyást mélyen ássuk fel. Hidegtűrő növény lévén a magját kora tavasszal, márciusban ajánlatos elvetni, 35-40 centiméteres sortávolságra és két-három centiméter mélyre. Mivel a magvak lassan csíráznak, különösen, ha nem jutnak elegendő nedvességhez, fontos, hogy a vetés sorát alaposan tömörítsük gereblyével, és ha hosszabb ideig nem esik az eső, öntöznünk is kell.
A szükséges ápolási munkálatok hasonlóak a petrezselyeméihez, kapálni, ritkítani és öntözni kell, ugyanis a gyökerek későn kezdenek vastagodni, és minél vastagabbak, annál ízletesebbek. Betegségekre nem fogékony, bár előfordul rajta peronoszpóra, lisztharmat és még néhány gombás betegség, sőt levéltetű is. A gyökereket rágó kártevők ellen talajfertőtlenítéssel védekezhetünk. Betakarításával nem kell sietni, kiállja a hideget (ezen a télen akár a helyén is áttelelt). A pasztináknak csak a gyökere fogyasztható, a levele emberi táplálkozásra alkalmatlan, még takarmánynak sem való. Felszedés után ugyanúgy tároljuk, mint a sárgarépát, petrezselymet.