Vadaktól emberig

A fertőződésre az ember és a különböző állatfajok nem egyformán érzékenyek. A kórokozóknak a természetben erdei állatok (farkas, róka, medve, nyest, borz, vaddisznó) a gazdaállatai, anélkül, hogy ők maguk megbetegednének. A fonálférget tartalmazó hús elfogyasztásával fertőződhet tőlük sertés, patkány és ember is.
Az izomban lévő fonálféreglárva a gyomornedv hatására kiszabadul a tokjából, negyven órán belül ivaréretté válik, és fejlődni kezd a vékonybélben. Az ivarérett férgek a vékonybél nyálkahártyáján tartózkodnak. Megtermékenyítés után a hímek elpusztulnak, a nőstények lerakják kifejlett lárváikat. Innen a vér- és nyirokáram segítségével a harántcsíkolt izmokba jutnak. Az izomsejtek elfajulásából három-hat hét alatt mintegy 0,4 milliméter átmérőjű tok képződik körülöttük, amelybe zártan a lárvák elhalnak vagy akár éveken át életben maradhatnak.
Nálunk a fertőzöttség fenntartásában a rókáé a fő szerep, a borzé és a vaddisznóé csekélyebb, az ember leggyakrabban a vaddisznó és (elvétve) a sertés húsától fertőződik. Ennek tipikus esete, amikor a vadőr vagy az erdész fonálféreggel fertőzött rókát, borzot lő, a bőr lenyúzása után annak húsát feleteti a sertéseivel, miközben ebből a húsból juthat a sertésól környékén tanyázó egereknek, patkányoknak is. Néhány kisebb, körülhatárolt területen (hegyes, erdős vidékeken, a keleti és a déli országhatár mentén) némely évjáratokban a vadon élő húsevők (elsősorban róka, borz), fertőzöttsége akár járványszerűen is jelentkezhet.
Mióta - 1960-tól kezdve - hazánkban a vágóhidakon, a vadfeldolgozókban kötelező lett a trichinellavizsgálat, a sertéshús általi megfertőződés mifelénk igen ritka. Húst nyersen egyébként sem fogyasztunk, a nagyüzemi sertésállományok fertőződése pedig a tartástechnológia miatt szinte kizárt.
A betegség tünetei állatokban igen rövid ideig és csak igen erős fertőzéskor jelentkeznek. Embernél a trichinella súlyos tüneteket, akár halált is okozhat. A fertőzési forrás a vaddisznóhús vagy az ellenőrizetlen vágású sertéshús, az ezekből készült füstölt kolbász és sonka. A hús sózása, pácolása és füstölése ugyanis nem elégséges a fonálféreg elpusztítására, a lárvák ezután még hónapokig is életben maradhatnak. Elejtett állatok nyers húsával ne etessünk sertéseket! Húst vagy húskészítményt nyersen ne fogyasszunk!
A lárvák főzéssel, párolással (tízperces, 60 Celsius-fokon) és fagyasztással (mínusz 15 Celsius-fokon, három nap alatt) elpusztulnak. Fontos tehát a hús alapos főzése, átsütése. Házi vágásoknál az érvényben lévő jogszabály nem ír elő húsvizsgálati kötelezettséget, de a környező országokban időnként kiújuló fertőzöttség miatt jó, ha erre a veszélyre figyelmeztetünk.