Bozsik gazda tollából

Ahogy a nyelvtanban összefügg egymással az alany és az állítmány, úgy forr egybe az alany és a nemes a szőlő- és gyümölcsoltványoknál. Az alany az oltvány gyökérképző része, számos olyan tulajdonsággal rendelkezik, amelyek meghatározzák a növény életét. Egy almaoltvány például állhat a következő két részből: M-9-es alany és Starking nemes. Ez esetben a törpésítő alany hatására kisméretű fát kapunk. Az alanynak számos önálló tulajdonsága van. Ilyen például a szárazságtűrő képesség, a növekedési erély és a mésztűrő képesség. Az alany-nemes együtthatás kölcsönösen jelentkezik, tehát nemcsak az alany hat a nemesre, hanem az is emerre. Érdekes jelenség ebből a szempontból a "turbánosodás". Ez akkor jelentkezik, amikor nem egyforma az alany és a nemes növekedési erélye, és a nemes turbánszerűen ránő az alanyra: kitüremkedés látható az alany-nemes határán. Gyakran olyan ez az együttélés, mint az embereknél a házasság: ha nem férnek össze, elválnak egymástól.
Ha a Nemzeti fajtajegyzéket fellapozzuk, először a szőlőalanyokkal találkozunk. A régi, jól bevált alanyokat a szőlészek alaposan ismerik. Ilyen például a Teleki 5C és a Teleki-Kober 5BB. A Fercal nevű alanyról például megtudhatjuk, hogy mésztűrő képessége kiemelkedő. Ezért, ha ültetvényt akarunk létesíteni, a szőlőiskolával meg kell beszélni az alany-nemes kombinációt, hogy az adott talajhoz legjobban illő alanyt válasszunk.
Az almaalanyok is bekerültek a köztudatba. Például az M-4-es alany a hetvenes években meghatározta a hazai almatermesztést. A középerős növekedésű alany ugyanis a termőkaros ültetvényekben jól bevált. Aztán jöttek az MM jelzésű almaalanyok, amelyek ellenálltak a vértetűnek.
A gyümölcsfaalanyokat két csoportba sorolják a szaporítás típusa alapján. A klón alanyok vegetatív szaporítással jönnek létre, míg a magoncalanyok úgy születnek, hogy magvetésből felnövő csemetékre szemzik, oltják a nemes fajtákat. Alma magoncalany például a Sólyomalma, de a régóta közismert Vadalma is, amelyre szemezve a nemes fajta égig érő fát növeszt.
A körtealanyok világát korábban a magonc alanyok jelentették. Ilyen az Európai körte, a Vadkörte, valamint az Egervár-I. és az Egervár-II. De ma már megkülönböztető jelzéssel forgalmazható két körte klón alany is. Az egyik a Daytor, amelyik a vadkörtéhez képest 25-30 százalékkal gyengébb növekedést kölcsönöz a nemes fajtának. A másik klón alany a Pyrodarf, amely a meszet és a szárazságot a birsnél jobban tűri.
Most kapott állami elismerést a Brokforest cseresznye-meggy hibrid klón alany, amelyen a nemes csupán feleakkorára nő, mint a korábbi sajmeggy alanyokon. Féltörpe fák neveléséhez, intenzív ültetvények létesítéséhez javasolják. Két szilva klón alany is most kapott állami elismerést. A Saint-Julien-A jelzésű nagyon elterjedt az unióban, az ilyen alanyokon növő fák egységesebbek, mint a magonc alanyokon növők. A Saint-Julien GF 655-2-es jelzésű alany nemcsak a szilváknak jó, hanem a kajszi- és az őszibarack fajtáknak is.
Láthatjuk, hogy az alanyok világa éppen olyan színes és sokrétű, mint a nemes fajtáké. Nem mindegy tehát, hogy milyen alanyt választunk az adott nemeshez.