Duránci szilvafák rogyásig

A négy fajtából az első három ma is bőséggel megtalálható Szatmárban, Beregben, a duránci viszont ritkaság lett. Ma már csak néhány faluban találkozni vele, ott is jobbára a kerítések tövébe, a kertek hátuljába száműzve. Én sem láttam egészen a múlt nyárig. Máramarosból jöttem haza, és az út mentén termett szilvával oltottam a szomjam. A dió nagyságú, kékeslila gyümölcsök éretlenek voltak még, de már édesek, és majd' leszakadtak tőlük az ágak.
Egy nagy, terméssel megrakott ágat áthoztam a határon, s megmutattam néhány szakértőnek. Fogalmuk sem volt arról, hogy mit látnak. Ám furcsa módon még azon az őszön megoldódott a rejtély. Tarpán bóklásztam, és lekvárt főztek az egyik portán. Már leszedték a gyümölcsöt, az egyik fa viszont tele volt szilvával, méghozzá a duráncival. Ami Albániából, Durrës (olaszul Durazzo) városából származik.
A Tiszaháton a legszebb szilváskerteket épp Tarpán találjuk, ahol a nagyüzemi gyümölcstermesztés sem tudta kiszorítani a régi fajtákat. Mostanában pedig kezdik igazi reneszánszukat élni az ősök gyümölcsfái. Nemrég a tarpai pálinkalovagrend kertjében ültettek el csaknem kétszáz csemetét, zömükben régi, beregi fajtákat.
- Nagyapáink, nagyanyáink életében sokkal nagyobb szerepet játszott a gyümölcs, mint a mienkben - mondja Kelemen Béla, Tarpa polgármestere, aki megválasztása előtt hosszú évekig üzletemberként dolgozott, s megfordult a világ nagyon sok táján. - De ma is hatalmas lehetőségeket rejt a felső-Tisza-vidéki gyümölcs, főleg a szilva. S az abból készült termékek sora, például a szilvapálinka. Tudják, évente mennyi whiskyt adnak el a világban? Nyolcszázmilliárd forint értékűt! A mi szilvapálinkánk vetekszik a legjobb whisky minőségével, épp csak nem ismerik. A régi fajták megmentésén túl ezért az egyik legfontosabb dolgunk a hatásos marketing megszervezése.
Tarpán nemrégiben tárgyalt a FAO budapesti irodavezetőjével a tiszaháti gyümölcstermesztés jövőjéről a térség polgármestereinek egy része. Elhangzott, hogy legalább százezer liter szilvapálinkával érdemes csak kilépni a világpiacra, hogy egyáltalán felfigyeljenek ránk. De ehhez még legalább nyolc-tíz pálinkafőzőt kellene építeni s persze újabb szilvafákat ültetni.
- A szándék megvan, a csemetékkel sem igen lenne gond - folytatja György Sándor, aki maga is szilvázik, s további telepítéseken töri a fejét. - Egyedül a duránciból van kevés Tarpán, de a szomszéd faluban, Gulácson, hál' istennek még nagyon szép állományait találjuk. A nagyobb telepítéshez kevés a kis fák átültetése, az igényeket csak szemzéssel lehet kielégíteni. De már találtunk vállalkozót erre az igen nagy körültekintést igénylő munkára. S ha a terveink sikerülnek, pár év múlva akár nálunk is láthatunk a máramarosihoz hasonló szilvaerdőket.