Napimádó csicseriborsó

Házunk tájaBognár Mária2007. 03. 16. péntek2007. 03. 16.
Napimádó csicseriborsó

A közönséges borsóhoz képest sokoldalúbban hasznosítható, mert nemcsak zölden kifejtve használható fel főzelék és leves készítésére, hanem száraz állapotban is. Köretként és egytálételként is fenséges. Íze inkább semleges, ezért könnyen fűszerezhető: a fokhagymától a szerecsendión át a gyömbérig bármivel. Magas a rosttartalma, és ásványi anyagokban is gazdag. Jobban emészthető, mint a bab és a lencse. Rendszeres fogyasztása hozzájárul a vér koleszterinszintjének csökkentéséhez, mérsékli tehát a szív- és érrendszeri megbetegedések kialakulásának kockázatát. Cukorbetegek számára is javasolható, sőt, csekély zsírtartalma miatt fogyókúrázók is nyugodtan beilleszthetik étrendjükbe.
A Délnyugat-Ázsiában őshonos növény a talaj iránt igénytelen, bár inkább a meszes, lúgos talajokat szereti. A savanyú talajokon rosszul terem, ilyen helyeken csak meszezéssel lehet elfogadható termést elérni (a meszet legalább két évvel a vetés előtt kell kijuttatni). Sovány, rossz szerkezetű talajba friss szerves trágyázás után is vethetjük. Tápanyagigénye közepes.
A pillangós virágú növény 30-50 centiméter magasra nő, kicsiny, két-három centiméteres hüvelyeiben csupán egy-három mag van, viszont a töveken rengeteg, 70-80 termés található. A mag alakja a bagolyfejre hasonlít, ezért hívják bagolyborsónak is. Nagy előnye, hogy nem pereg, a zsizsik sem károsítja, ezért bionövényként is termeszthető. Sok borsófajtával ellentétben betakarításig nem dől meg. Nagy előnye, hogy igénytelen: hosszú karógyökerei egy-másfél méter mélyre lehatolnak a talajba, ezért jobban tűri a szárazságot. Még a sivatagos területen is megél, Közép-Ázsiában, Etiópiában és Dél-Amerikában az egyik fő táplálék ma is. A mediterrán országokban, Spanyolországban, Olaszországban, Görögországban és Törökországban a közönséges borsó helyett is ezt termesztik.
Mivel a fagyot nehezen viseli el, nem érdemes túl korán vetni - március előtt semmiképp -, ugyanakkor rövid tenyészideje folytán másodvetésre is alkalmas. Fontos, hogy vetéskor a talaj nedves legyen, mert száraz földben elhúzódóan, egyenetlenül kel ki. Nyári vetéskor szükség van csírázásindító öntözésre. A vetéstől számított 7-10 napon belül kel ki, tenyészideje 80-120 nap. A magokat 30-50 centiméteres sor-, két-három centiméteres tőtávolságra és négy-öt centiméter mélyre vessük. Gyommentes területen elég egyszer-kétszer megkapálni. Kifejezetten napimádó növény, félárnyékban, árnyékban rosszul terem. Nem szereti a folyamatosan nyirkos talajt sem. Nedvességre csak a csírázásához és kezdeti fejlődéséhez van nagyobb szüksége, de a virágzás és terméskötés idején kapott egy-két öntözést is meghálálja. A száraz, nyári meleget jól viseli, a túl sok csapadék árt neki. Dísznövényként balkonládába is ültethetjük, szép virágai jól mutatnak a kertben is.

Ezek is érdekelhetnek