Üzenjük

Fehér András, drótposta
A fahamuról általánosságban csak annyi mondható, hogy káliumban viszonylag dús. Elsősorban a fa fajtájától, kisebb mértékben életkorától és termőhelyétől függően ásványi összetétele nagyon eltérő lehet. Ha a fahamut tápanyagként akarjuk felhasználni, tanácsos figyelembe venni, hogy vizes oldatban maró hatású, lombfelületre juttatva perzselő lehet. A vetést megelőzően, a nyugalmi időszakban szokták kiszórni, illetve kihajtás után a sorközökbe kijuttatva minél előbb bekapálják a talajba. Leginkább vékony rétegben terítik, csak "megsózzák" vele a kertet (a talaj összetételétől és a termesztett növénytől függően ez az arány változhat). Általában káliumigényes növények ültetőgödrébe vagy vetőágyába ennél többet (gödrönként maréknyit) is beforgathatunk. Ettől gazdagabban virágzik a növény, illata, íz- és zamatanyagai erőteljesebbek lesznek, a termés és a lomb is szebben színeződik.

Szűcs Krisztina, drótposta
A hazai nemesítésű zöldség- és gyógynövényfajták vetőmagjainak legnagyobb forgalmazója a Hermes Mag Kft. Terméklistáján állandóan szerepelnek a Zöldségtermesztési Kutató Intézet Rt., a Gabonatermesztési Kutató Kht. és a Burgonyakutatási Központ által nemesített fajták, valamint a hazai nemesítésű gyógy- és fűszernövények vetőmagjai, szaporítóanyagai. Előfordulhat, hogy egyes gazdaboltok - kereslet hiányában - nem rendelik meg néhány fajta magvait, de ezek is beszerezhetők, illetve megrendelhetők a kft. központi raktárából (2711 Tápiószentmárton, Damjanich u. 1., telefon: 06-29/423-053). Rendszeresen forgalmazza a hazai fajtákat (a külföldi fajták mellett) a Rédei Kertimag Zrt., valamint a Garafarm és a Szentesi Mag Kft. is.
A hazai nemesítésű gyümölcsfajták szaporítóanyaga általában megtalálható a faiskolák többségében. Kereslet hiányában azonban ugyancsak előfordulhat, hogy egy-egy fajta eltűnik a kínálatból. Ha a kiszemelt fajtához ragaszkodik valaki, a Gyümölcstermesztési Kutató-Fejlesztő Kht. génbankjaiban általában megrendelhető az oltványa vagy az oltóvesszője. A gyümölcsfajok fajtafenntartóinak (génbankjainak) címei: kajszi és szilva - Ceglédi GYKF, 2700 Cegléd, Szolnok u. 52., telefon: 06-53/322-014; alma, cseresznye, meggy - Újfehértói GYKF, 4242 Újfehértó, Vadastag 2., telefon: 06-42/290-822; dió, mandula, körte, őszibarack - Érdi GYKF, 1223 Budapest, Park u. 2., telefon: 06­1/362-1572;  bogyós gyümölcsök - Fertődi GYKF, 9455 Sarród, Kossuth u. 57., telefon: 06-99/537-095.

Csáki Béla, Budapest
A hőmérséklet emelkedésével a téliesített balkonnövényeken is megjelennek az addig nyugalomban lévő kórokozók és kártevők. Mivel a védettebb helyeken - falrepedésekben, ablakkereteken, bútorokon, balkonládákon, összerakott virágcserepekben - áttelelhettek a károsítók, ezek mosószeres, alapos lemosásával jelentős mértékben csökkenthető az újabb fertőzésveszély. Szintén kedvező tavaszonként a falfelületek fertőtlenítő meszelése. A kártevők (levéltetvek, pajzstetvek, takácsatkák) áttelelt egyedeitől a növények alapos lemosásával - pajzstetvekkel fertőzött növények esetén gyengén szappanos vizes átdörzsölésével - megszabadíthatók a növények. Újabb megtelepedésük ellen bevált védekezés a permetezés feles tejjel (lefölözött tej és víz 1:1 arányú keverékével) 10-14 naponként. A takácsatkák károsítása ellen gyakori párásítással, rendszeres öntözéssel védekezhetünk. A levéltetvek elhárítását segítik a károsított növények közé telepített rovarfogó növények is.