Üzenjük

Feiter Ádám, Villány
A meggyfákat károsító hajtáshervasztó moníliagomba elleni védekezés, ha a tünetek megjelenésekor azonnal nem kezdik el, később már egyre nehezebb, mert a gomba a nedvkeringéssel egyre mélyebben behatol a fás részekbe. Ilyenkor az segíthet, ha a fertőzött hajtásokat, ágakat - akár a vázágakat is - arasznyi egészséges résszel együtt visszavágjuk. Előfordulhat, hogy az ág vagy a hajtás már az egészségesnek látszó rész alatt is fertőződött, erről a vágás helyén a metszlap tanúskodik. Ahol a vágási felületen szövetelhalások mutatkoznak, ott további visszavágás szükséges. A fertőzés továbbvitelének megelőzésére nagyon fontos a vágóeszközök fertőtlenítése minden vágás előtt. A meggyfák jól tűrik az erős metszést és a vázágak visszavágásával járó ifjító metszést. Ennek a legjobb időszaka tavasszal, a fák fehérbimbós állapotában van, amikor kisebb a vágási sérülések fertőződésének veszélye. Ennek ellenére tanácsos a sebeket gombaölő szert is tartalmazó sebzáró készítménnyel bekenni. Nyáron, szüret után következhet a kiegészítő zöldmetszés, amikor jól láthatók a visszaszáradt (fertőzött) hajtások, és a vágási sebek is gyorsabban beszáradnak, kevésbé fertőződnek. A meggyfák tél végi réz-szulfát, réz-oxiklorid vagy réz-hidroxid hatóanyagú lemosó permetezését követően tavasszal, virágzás idején is védekezni kell, amennyiben hűvös, csapadékos az időjárás. Ajánlott készítmények: kaptán hatóanyagú (Orthocid 50 WP, Merpan 50 WP, Captan 50 WP) vagy benomil hatóanyagú (Fundazol 50 WP) növényvédő szerek. Tartósan csapadékos idő esetén a virágzás végén is ajánlott permetezni.
Azok a fák, amelyek a monília fertőzése miatt már évek óta nem teremnek, elképzelhető, hogy menthetetlenek. A fák erős visszametszésével és a leírt permetezésekkel azért még érdemes egy próbát tenni.
Másik kérdésére: a betárolt alma húsbarnulása általában nagyméretű gyümölcsökben jelentkezik, többnyire akkor, ha túltrágyázták a fákat és túléretten szüretelték a termést. Az alma mellett a körte és a birs is hajlamos a húsbarnulásra. Elhárításához tanácsos figyelni a kiegyensúlyozott trágyázásra és a szüret idejére.
A Golden Delicious almafajtára jellemző, hogy termésén gyakori a taplófoltosság, más néven keserűfoltosság. Ilyenkor a héjon 2-3 milliméternyi, besüppedő, kerek, barna foltok jelennek meg, alatta a terméshús taplószerű, szivacsos, keserű ízű. Az élettani betegség nem fertőzéses eredetű, növényvédő szeres permetezéssel tehát nem előzhető meg. Kiváltó oka lehet - a fajta fogékonyságán túl - a mészhiányos talaj, illetve a kalcium felvételének zavara (amit túlzott műtrágyázás is okozhat), a késői szüret és a tároló magas hőmérséklete. A betegség megelőzhető a talaj kiegyensúlyozott trágyázásával, kedvező hatású a fák permetezése kalciumos lombtrágyával. Ha a termést időben szüreteli és kiegyenlített, hűvös helyen tárolja, a kór ritkábban jelentkezik.
Harmadik kérdésére, amelyben laposszíjgyantát keres, olvasóink segítségét kell kérnünk. Mi ugyanis kitartó kérdezősködésünk ellenére sem tudtuk felderíteni, ki foglalkozik vele és hol kapható.

Magyar János, Nekézseny
A mákgubókat károsító máktokbarkó ellen a szabad forgalmú Bancol 50 WP és a Bancol 500 SC permetszerek hatásosak. Mivel a méhekre mindkettő közepesen veszélyes, virágzáskor nem használhatók. Megelőzésként virágzás előtt javasolt a szerek valamelyikének kijuttatása, virágzást követően már megkésett a védekezés. A szerek hatásosak a máktokszúnyog és a burgonyabogár ellen is.