Idejében szólunk

Még nem tudjuk biztosan, hogy a globális felmelegedés okozza-e a mostani rendkívüli időjárást, ami nemcsak örömökkel, hanem gondokkal is jár. Az idei április szokatlanul meleg, alig esett csapadék, a gyakori élénk szél pedig tovább szárította a földeket. Nem kellett tartanunk a meggy moníliás megbetegedésétől, hiszen a virágok nem lettek nedvesek, így aki nem permetezett, annak is lehet bő termése. Viszont a sárgabarackkal gondok lesznek, márciusi virágzásakor ugyanis hűvös, csapadékos idő uralkodott, és most általában a száradó virágok, hajtások virítanak a kis gyümölcsök helyett.
Bármennyire is furcsa, de áprilisban aszályról kell beszélni, ami azért szomorú, mert a legtöbb helyen már földbe kerültek a korai zöldségek magvai, a burgonya-vetőgumók. A szerencsésebbeknek már kikelt a borsójuk, a petrezselymük, a sárgarépájuk, a salátájuk és a hagymájuk. Nekik azért kell öntözniük, hogy a parányi növények életben maradjanak, hiszen a talaj felső, pár centiméteres rétege máris kiszáradt. Akiknek viszont még a földben várakoznak magvaik, azért kell vízutánpótlásról gondoskodniuk, hogy meginduljon a csírázás, és ne legyenek foghíjas zöldségsoraik. Az évszakhoz képest meleg idő, a 20-25 fokos hőmérséklet sajnos árt a kelő növényeknek, ezért elképzelhető, hogy sokan újrakezdik a veteményezést. Éppen mostanában kell elvetni a melegigényes csemegekukoricát, babot, paradicsomot, paprikát, tököt, dinnyét, patisszont, cukkinit és uborkát. De a teljesen száraz, porszerű talajba nem érdemes elszórni a méregdrága vetőmagot, hanem várni kell egy kiadós esőre vagy vállalni kell a költséges öntözést.
Sajnos tudomásul kell vennünk, hogy a szélsőséges időjárás miatt egyre kockázatosabb a kertészkedés, a mezőgazdasági termelés. Vagy nagyon sok csapadékot, vagy hosszantartó szárazságot tartogat számunkra egy-egy évjárat, tehát nem a növények igényeinek megfelelően alakul az időjárás. Ezért mesterségesen kell elviselhető körülményeket teremtenünk zöldségeink, gyümölcsfáink számára, hogy azok teremjenek is. Most éppen a talajnedvesség megőrzése a fő feladatunk. Sekély kapálással megakadályozhatjuk a cserepesedést, így kevesebb víz párolog el. Ezzel a gyomokat is kiirtjuk, nem élősködnek a kultúrnövényeken. Mostanában igazán fontos szerepe van a mulcsozásnak, a sorközök szerves anyaggal (kaszált fű, szalma, faforgács) történő takarásának, mert ezáltal is csökkenthető a talaj kiszáradása.
Ha ilyen száraz marad az időjárás, nagyobb kockázattal jár a palánták kiültetése. Persze a paprikával, a paradicsommal még várhatunk május elejéig. Az öntözetlenség körülményeit jobban tűrik a helyre vetett növények, mint a palántázottak. A magról kelt zöldségek gyökere sokkal mélyebbre hatol, ezért több vízhez jutnak, mint a palánták. A helyre vetett növények edzettebbek, egészségesebbek is. Ezért, ha a helyre vetést választjuk, a vetőárok alját öntözzük be még vetés előtt. Ha vetés után a sorokat öntözzük be, a talaj hamar cserepesedik, és kiszárad, mielőtt a magokhoz jutna.
A hirtelen felmelegedett, szinte nyárias időben ugyancsak megsokasodtak tennivalóink a kertben. Korábban kelnek a gyomok is, ezért ugyanúgy kell kapálni, mint máskor májusban. A díszkertbe is kiültethetünk már minden melegkedvelő növényt.