Csepp csalás a mézzel

Méheink ezekben a hetekben szorgosan járnak virágról virágra. Gyűjtik az akác nektárját - már ahol és amikor az időjárás azt engedi. A cukorban gazdag nedvet aztán mézhólyagukban nyállal, enzimekkel keverik, erjesztik, majd a lépek sejtjeiben tárolják. A fölösleges vizet propellerként működő szárnyaikkal hajtott levegővel eltávolítják, aztán az érett mézet viaszréteggel fedik. Ami rajtuk múlik, megteszik. Pörgetés után gyűjtik, egyre csak gyűjtik a maguknak szánt, tőlük elszedegetett eleséget. Az emberek is szorgoskodnak. Ki így, ki úgy. A méhészek többsége tisztességes. De vannak "próbálkozók" is - ne legyenek illúzióink! A nagy lehetőség azonban nem a méhészek kezében van. A méztöltő és ­üvegező üzemek technológiája eleve megkívánja a hordókban tárolt alapanyag melegítését, szűrését, keverését, töltését - szaknyelven manipulálását. A tisztességes kiszerelőnek alighanem felkopik az álla. Ha a természetes mézhez nem kever idegen anyagot - vagyis nem manipulál kicsit pluszban -, elbukik az áruházláncok nagyhatalmú beszerzési vezetői által diktált versenyeztetésben. Aki a legolcsóbban szállít, azé a polc, övé a pénz. Ha kell, csalás, hamisítás, a fogyasztók megtévesztése árán is.
Erre a közelmúltban derült fény, s a média is világgá kürtölte, hogy hamisítják a mézet. Gráf József földművelésügyi és vidékfejlesztési miniszter vizsgálatot rendelt el, miután a méhészek megbízottai tájékoztatták egy független külföldi laboratórium vizsgálati eredményéről. Eszerint a magyar boltokban forgalmazott méz hetven százaléka hamisított. Az áru jelentős hányada az Országos Magyar Méhészeti Egyesület (OMME) szerint is pancsolt, azaz répacukrot vagy más összetevőjű sűrítményt, adalékanyagot tartalmaz. Gráf utalt arra, hogy az ügyben mindaddig nem kíván állást foglalni, míg az általa elrendelt vizsgálat eredményét nem ismeri.
Bross Péter, az Országos Magyar Méhészeti Egyesület elnöke elmondta: a brémai Applica független laboratóriummal vizsgálatot végeztettek, közjegyző által hitelesített eljárással, kilenc nagy élelmiszer-áruházból vett mézminta alapján. Bross szerint a hamis mézért elsősorban a palackozók a felelősek: a méz homogenizálási eljárása közben szaporítása céljával hígítják.
A méz természetes, egészséges élelmiszer. Az egyesület szerint ma már ez a bolti mézek többségéről egyáltalán nem állítható. Ezért ügyészségi eljárást kezdeményeznek, amitől a hét magyar hamisító és a két külföldi gyártó felelősségre vonását remélik. A részletes eredményeket név szerint ismertető laboratóriumi jelentés az egyesület honlapján tekinthető meg, a Méhészet szaklap pedig idei júniusi számában teszi közzé. Eddig a rideg tények. Az eset nyomán vélhetően több hazai mézbarát vásárol majd mézet közvetlenül a termelőtől, hiszen nekik vevőik megtartása a céljuk. Remélhetően továbbra is sok-sok Micimackó-természetű ember kedveli majd mifelénk a mézet.