Üzenjük

Fodor Domonkos, Páli
A görögdinnye oltásának nálunk még nincs olyan kiforrott gyakorlata, amelynek megvalósítását házikerti körülmények között is biztonsággal ajánlhatnánk. De bárki próbálkozhat vele, és így remélhetőleg sajátos, új módszerek is kialakulnak (szívesen közreadjuk olvasóink ilyenfajta tapasztalatát). Jelenleg azonban csak a nagyobb "palántagyárak" üvegházaiban foglalkoznak oltott zöldségek előállításával, nagy tételben. A szűkös szakirodalom alapján az oltással a dinnye és az uborka betegségekkel szembeni ellenálló képessége és termésbiztonsága nagymértékben fokozható. Megfelelő tápanyag-utánpótlással az oltott fajták több éven keresztül termeszthetők ugyanazon a területen is, a termés minőségének romlása nélkül. A kedvező hatások azonban csak akkor érvényesülnek, ha a hibridek sajátos igényeit is kielégítik. Ez főként az árutermelő kertészetekben valósítható meg, ahol a nagyobb kezdeti befektetés a biztonságos hozammal megtérül.
A dinnye és az uborka alanya általában takarmánytök, de ennek fajtái közül sem mindegyik alkalmas erre a célra, illetve az alanyként jól hasznosítható fajták sem viselkednek egyformán a különböző nemes fajtákkal párosítva. Általában az erős növekedésű tökalanyokra a gyengébb növekedésű, de kiváló minőségi tulajdonságú dinnye- vagy uborkafajták oltását javasolják. Mind az alanyok, mind az alany és nemes oltvány kölcsönhatásának fajtavizsgálatai jelenleg még kísérleti szakaszban vannak.
Olvasónk a háziszappan készítésének egy bevált, főzés nélküli módszerére hívta fel a figyelmünket, szívesen adjuk közre. Hozzávalók: 1 kg mosószóda, 1 l víz, 6 kg olaj vagy zsír, 0,5 kg liszt. A szódára ráönti a vizet, és addig kavarja, míg el nem olvad. Hozzáadja az olajat (vagy zsírt), jól elkeveri, majd a lisztet is az oldatba vegyíti. Amikor az elegy vastagszik, egy tiszta ládába önti. Fél óra múlva (néha később) keményedni kezd. Ezután feldarabolva állni hagyja, hogy jobban megkeményedjen, majd kiveszi a ládából.

Bognár Béláné, Budakalász
Bekorhadt farönkökből viszonylag egyszerűen lehet virágtartó edényeket készíteni. Ha a korhadás kikezdte a rönk szélét, szerencsésebb a lefektetett fából - a beteg rész kikaparásával - virágvályút kialakítani. Ahol a rönk belseje korhadt, de a széle legalább 5-6 cm vastagságban egészséges, ott a feldarabolt rönköket felállítva is el lehet helyezni. A fa korhadékát általában egy-két arasznyi mélyen vájjuk ki. Ha a további gyors korhadás nem kívánatos, akkor a kitisztított részt tanácsos bepermetezni valamilyen fakonzerváló anyaggal vagy gombaölő szerrel (például bordói lével). A kikapart korhadék kiváló táptalajjá érik. Ha elég morzsalékos, akkor közvetlenül a virágföldbe, ha darabos, akkor az érő komposztba is lehet keverni.