Fűzről pattant fűtőanyag

A szakemberek régóta tudják már, hogy olyan alternatívát kell találniuk, amely olcsó és kézenfekvő. Így jutottak el a fűig és a fáig. De hogy ezek közül melyik szállhatna versenybe a gázzal vagy az olajjal? Alapos kísérletezés után sikerült a tudósoknak kialakítaniuk a különféle bokorfüzekből egy új típust, amelyik energiafűz névre hallgat és csökkentheti az energiagondjainkat. Merthogy fűteni lehet vele, és nem is akármilyen hatásfokkal.
Hazánk legnagyobb energiafűz-telepét Szatmárban találjuk. Szilágyi János, akinek családi birtoka durván kétszáz hektárt ölel fel Mátészalka környékén, nem aprózta el: mintegy negyven hektáron fűzfázik. Mint oly sok értelmes kezdeményezést, ezt is a kényszer szülte. A magas energiaárak miatt három éve kénytelen volt felhagyni a sertéstenyésztéssel, s hogy az ólak ne álljanak üresen, úgy gondolta, gombázni fog bennük. Igen ám, de a gombatenyésztés is falja az üzemanyagot: ha hideg van, fűteni kell, ha meleg, hűteni - azaz megint belebotlott az energiagondokba.
Szilágyi János akkor már intenzíven kereste az alternatív megoldásokat. Ő is nagy fantáziát látott többek között az energiafűben és -fűzben, felvette hát a kapcsolatot a soproni erdészeti egyetemmel. Az energiafűz mellett tette le a voksot. Alakítottak egy konzorciumot, amelynek tagja lett még a gödöllői gépkísérleti intézet és a mátészalkai távhőszolgáltató üzem, és két éve földbe kerültek az első dugványok. Nagyban hozzájárult ehhez egy sikeres pályázatuk is, amelyet a leendő Szamos-Kraszna-közi vésztározó területeinek ésszerű hasznosítására készítettek.
A vegetatív úton szaporított, Lengyelországból beszerzett aprócska dugványok hihetetlenül erőteljes növekedésűek. Az első évben négy-hat hajtást hoznak, melyek két-három méternyire is megnőnek. Dugványozás után kétszer megkapálták a növényt, azután a gyomirtással nem kellett törődni, hiszen a fűz egykettőre túlnő mindenen.
- Az első évben levágtunk minden hajtást, hogy szaporítóanyagot nyerjünk - mondja Szilágyi János, miközben az egyik fűztelep felé autózunk. - Ezek a bokrok a második évben tíz-huszonöt hajtást hoznak, ebből öt-tizenöt fejlődik ki, de azok már hét méter magasak, s egyik-másik villanyél vastagságú.
A keresett fűztelep házigazdánk sertéstelepének a szomszédságában létesült. Már messziről látszik a szélben hullámzó, kefesűrűségű erdő. Ez a város nyírségi oldala, homokdombokkal, vizes-tocsogós részekkel - utóbbit imádja a fűz. Korábban kísérleteztek a nyárral, vagy tíz fajtát próbáltak ki, s ötfajta füzet is megnéztek, de egyik sem vehette fel a versenyt az energiafűzzel. Igaz, frissen levágva magas a nedvességtartalma, de lehet brikettálni, aprítva pedig fél éven belül tökéletesen kiszárad, s mehet a kazánba.
- Kombájnnal, persze megfelelő adaptert szerelve rá, nagyszerűen betakarítható - állítja meg a kocsit házigazdánk a rengeteg széléhez érve. - Lent, a réten, a Krasznán túli kötött földeken is remekül érzi magát. Egyáltalán, ha közel a víz, él és virul. A tartós vízborítást is elviseli, ilyenkor szabályos légzőgyökereket ereszt. Ellenben - tör le egy kis ágat - a fagyot nem szereti. De hát melyik zöld hajtás bír el mínusz nyolc fokot? Amúgy nagyon életrevaló növény, az ember nem is gondolná, hogy versenyre kelhet az olajjal, a szénnel.