Él még a magyar tarka

Legtöbb magyar tarkát a két világháború között tartottak az országban - akkor közel kétmillió lehetett belőle. A hetvenes években, egy politikai döntés nyomán megkezdett fajtaváltó keresztezés miatt olyannyira megcsappant a fajta állománya, hogy már veszélybe került a fennmaradása. Ezért néhány, a magyar tarka mellett kitartó gazdaság létrehozta a Magyartarka-tenyésztők Egyesületét. Az Országgyűlés ugyan néhány évvel ezelőtt nemzeti kinccsé nyilvánította a fajtát, de a határozat érdemi változást nem hozott.

Házunk tájaMolnár Lajos2007. 07. 13. péntek2007. 07. 13.
Él még a magyar tarka

A tenyésztőszervezet nemrégiben a Békés megyei Köröstarcsán tartott szakmai tanácskozást, ahol a dicső múltról is szó esett. Mária Terézia idejében a Bajorországból érkező telepesek hozták be a szimentáli teheneket, és ezeket magyar szürke bikákkal fedeztették, így jött létre a magyar tarka. Húth Balázs fejlesztési és marketingvezető elmondta, hogy a fajta ma sem vall szégyent: a magyar tarka egyedei évről évre egyre több tejet és húst adnak. Ugyanakkor a jelenlegi tartással és takarmányozással még mindig nem használjuk ki a fajta genetikai képességeit. A tavalyi adatok szerint egy laktáció alatt átlagosan 5302 kilogramm tejet fejtek, száz kilogrammal többet, mint az előző esztendőben. A legjobb tehenészetben eközben 6720 kilogrammot is elértek, tehát lényegesen nagyobb tartalékok vannak a fajtában. A két ellés közötti átlagos idő 410 nap, de van olyan, hatszázas állományú gazdaság, ahol ez csak 386 nap, tehát a fajta reprodukciós képessége jó. A húshasznosítású magyar tarkák egyetlen terméke a borjú. A fajtára jellemző, hogy kiváló borjúnevelő: mivel kettős hasznosítású, bőven jut tej a borjaknak. Ugyanakkor gond, hogy átlagban a teheneknek csak alig több mint kétharmada ellik borjat egy esztendőben, bár van gazdaság, ahol ez az arány jóval nagyobb.
A tanácskozáson elhangzott, hogy a tenyésztés során a magyar tarkát meg kell őrizni kettős hasznosításúnak. Nem szabad belőle új tejelőfajtát kialakítani (bár tejének jobb a táplálóanyag-tartalma, de ma ezt a feldolgozók nem értékelik), mert hozamban képtelen versenyezni a holstein-frízzel, azt a tejtermelésben leváltani hibás szakmapolitikai döntés lenne. A magyar tarkának azokat a tulajdonságait kell erősíteni, amelyek a holstein-fríz gyengéi: a hasznos élettartamot és a reprodukciós képességet. Húth Balázs szerint a magyar tarka állománya már nem érheti el a régi szintet. Az országban ma mintegy 350-360 ezer tejtermelő tehenet tartanak, ennek csupán az egyötöde lehet magyar tarka, a húshasznú állományokban viszont a legnagyobb létszámban tenyésztett fajta.

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket a Szabadföld Google News oldalán is!

Ezek is érdekelhetnek