Eperjeske kertje

– Az agrártámogatási rendszer, ahelyett, hogy kiemelten támogatná az ökotészeket, hátrányos megkülönböztetéssel sújtja őket – fogad a szabolcsi társulás vezetője, Abonyi Ferenc. – Aki például egy integrált almatermesztési rendszer részese, hektáronként kilencvenezer forint támogatást kap. Mi viszont csak hetvenezret. Azt mondják, azért jut nekünk kevesebb, mert a mi almánkat drágábban viszi el a kereskedő. Ez igaz, csakhogy a biotermékek előállítása sokkal bonyolultabb és költségesebb, mint a hagyományos módon termesztetteké.
Az eperjeskei szövetkezet húsz tagot tömörít magába. Zömmel helybelieket, de egy zalai gazda is bejelentkezett hozzájuk, abban bízva, hogy ha termőre fordul a diósa, könnyebben talál majd vevőt a termésre. Jól döntött, mert a tésznek alig vannak értékesítési gondjai.
 – Most meg aztán végképp nem lesznek – mondja nem kevés keserűséggel a hangjában Abonyi Ferenc. – A tavaszon mindenünket letarolta a fagy.
S hogy lássuk is a kárt, kivisz bennünket az eperjeskei gyümölcsösökbe. A fákon egy szem almát se látunk.
– Így jártunk a meggyel is! Pedig nagyon jó árat fizettek érte, még a hagyományos módon termesztett meggy kilója is ütötte a kétszáz forintot. Nekünk pedig még a fagyok előtt kétszázötven forintot kínáltak az osztrákok. Az almával még ennél is rosszabbul jártunk, legalább négyszáz vagonnyi termés semmisült meg azon a gyászos május elsejei éjszakán. És nagyon kevés az esélyünk, hogy valami kis segítséget kapjunk. Pedig csatlakoztunk a kárenyhítési alaphoz is; a kár azonban marad a mienk.
Házigazdánknak mintegy huszonöt hektár almása és öt hektár meggyese bánja a fagyot. A szövetkezeti tagság négyszázötven hektár almással, százhúsz hektár meggyessel, százötven hektár dióssal és mintegy hatvan hektár szilvással rendelkezik, amit a biogazdálkodás szigorú szabályainak betartásával gondoz. A műtrágyát vagy a vegyszereket például itt el kell felejteni. Csak a szerves trágya jöhet szóba, a kártevők ellen pedig csak szelíd szerekkel lehet védekezni. Ezekből szemernyi sem marad a gyümölcsben, az egészségügyi várakozási idejük legfeljebb három nap, az emberre veszélytelenek.
Pontosan miattuk drágább a biogyümölcs. Az alma kilója például hatszáz és ezer forint közötti a pesti piacon, miközben a termelő nyolcvan-százötven forintot kap érte.
– Mi szeretnénk a legjobban, ha olcsóbban adnák – mondja Abonyi Ferenc. – Hogy ne csak a városi újgazdagok egyék.