Molyok rajzanak

Július elejétől kimondottan forró, csapadék nélküli napok köszöntöttek be. A nagy kánikula, a tíz-tizenkét napon át tartó 40 Celsius-fok körüli hőmérséklet, próbára tette tűrőképességünket és károsította a növényeket. A forróság hatására a gombabetegségek fertőző alakjai károsodtak (UV–sugárzás, kiszáradás), és leállt a betegségek terjedése.

Házunk tájaKobza Sándor - Tóth Miklós2007. 08. 10. péntek2007. 08. 10.
Molyok rajzanak

Ez történt a megelőző időszakban még járványosan terjedő almatermésűek tűzelhalásként emlegetett betegségével is. Legjobban és legtovább a lisztharmat bírta a környezeti tényezők ilyen változását. Okozott is némi gondot az almafákon, szőlőfürtökön, őszibarackon, rózsán és zöldségféléken. Mostanra ez a betegség is leállt, de arra számítani kell, hogy a kevésbé meleg, kicsit párásabb körülmények között ismételten támadni fog. Úgy tűnik, hogy az idén a kártevők okozzák a nagyobb gondot. Közöttük olyanok is vannak, amelyek jól tűrik a forró, aszályos nyarat. Például az atkák, amelyek már július elején tömegesen jelentek meg. A piros gyümölcsfa-takácsatka és a közönséges takácsatka korán elszaporodott az almafákon, és megtámadtak más növényeket is. A közönséges takácsatka a lágyszárúakat is kedveli, megjelenik az uborkán, paradicsomon, paprikán, babon, az idén a málnán is, de megtámadhatja még a kitett leándert is. Hasonlóan jól tűrik a meleget a tripszek, amelyek az említett zöldségfélék mellett elszaporodnak a virágokon is, például a sok kertben megtalálható kardvirágon. És még nincs vége a növényeinkre leselkedő veszélyeknek: az üvegházi molytetű (liszteske) ilyen meleg napokon, szívogatásával okoz kárt. A tenyészidőszak első felében szaporodtak el a molykártevők. Ez igaz a szilvamolyra, nagy tömegben fogtak belőle a szexferomon csapdák, ma már a hulló gyümölcs mutatja az általa okozott kárt. Hasonlóan tömegesen jelent meg a keleti gyümölcsmoly, s károsítja az őszibarackot. Folyamatosan rajzik az almamoly és a levélaknázó moly. A nemzedékek összefolynak, ezért nehéz a védekezések időzítése. A gyapottok bagolylepkét is meg kell említeni, ugyanis erőteljesen szaporodik, s tudjuk, hogy mindent megrág. A védekezések elvégzésénél talán legfontosabb szempont, hogy mi magunk ne tetézzük a kárt, vagyis ne perzseljük le az amúgy is szenvedő növényeinket. Alapelv, hogy 25 foknál melegebb időben ne permetezzünk, vagyis a késő esti, vagy a kora hajnali órákban végezzük a növényvédelmi kezeléseket.
Minden növény szenved a szárazságtól, ezért akinek van lehetősége, locsoljon, valószínűleg azzal tesz a legjobbat nekik.

Ezek is érdekelhetnek