Hajdina hajdan és most

Az őrségi Hétrétország egyik nyitott portája Kercaszomoron, az egykori Szomoróczon Pongrácz Sándoréké. Igazi, fésületlen parasztgazdaság, öreg istállókkal, pajtákkal és áttekinthetetlenül sok régi géppel, eszközzel. Java részüket fólia védi az időjárás viszontagságaitól.

Házunk tájaBozsér Erzsébet2007. 09. 14. péntek2007. 09. 14.
Hajdina hajdan és most

Jó volna új épületeket építeni, de a pályázati feltételeknek nem könnyű megfelelni – panaszolja a két Pongrácz Sándor, apa és fia. Sokféle, múzeumi tárlatra illő régi paraszti szerszámot, eszközt raktak ki a hozzájuk betérő vendégek ámulatára. Emellett az e tájon méltatlanul elfelejtett hajdinával lehet tüzetesen megismerkedni, a család újra bevette a vetésforgóba az egykori másodnövényt.
– Annak idején októberben arattuk, kévékbe kötve raktuk a fészerbe, úgy szárítottuk. Amikor jobban ráértünk, kicsépeltük. A hajdina a sovány talajt szereti, ezért is termelték másodnövényként. Akik mégis próbálkoznak vele, ott rontják el, hogy tavasszal vetik, tápdús talajba. Ilyenkor túlvirágzik és ledobja a magot. Másodvetésben ellenben szép, nagy szemű a termés – mondta idősebb Pongrácz Sándor.
És elkezdődött a cséplés. Házilag szőtt vásznat terített házigazdánk az udvar sima részére, rádobott egy kéve hajdinát, és egy famozsárból kiemelte a cséphadarót. Amikor a lendületes suhintások alatt kipergett a mag, a vásznat összefogva beleöntötte a mozsárba, és a termetes törővel lepattogtatta a héját. Így hántolták hajdanán a hajdinát. Ezután az egészet kerek famelencébe öntötte, és ügyes mozdulatokkal kiszelelte.
– Ezt kipallásnak hívták régen – avat be bennünket. – A hajdinát az asszonyok rizs helyett használták az ételkészítéshez. A hajdina mellett kölest is termesztünk.
– Turisztikai céllal mutatjuk be a hagyományos növénytermesztést – jegyzi meg a fia, aki képzettség szerint gépszerelő, mezőgazdasági gépésztechnikus, vállalkozási ügyintéző, számítógép-kezelő és gazdasági informatikus. – A gazdálkodásból nem lehet megélni, munkalehetőség errefelé nincs. Álmom mezőgazdasági gépek és eszközök kiállításának létrehozása, hogy a mostaninál jobb körülmények között nézhessék meg a vendégek a hajdina cséplését, feldolgozását.
Közben a húga, Mónika az udvari sparhelten jó illatú őrségi ételeket készített hajdinából. Gyorsan elkészíthető bioétkek ezek, hiszen a parasztasszonyok a nehéz munka közepette nem sokat bíbelődhettek a főzőcskével.
– Sokféleképpen felhasználható a hajdina – magyarázza a lány. – Rám hárul a nyolcvannyolc éves nagymamánk gondozása, aki nagyon szeret mesélni a régi dolgokról, a szokásokat, ételrecepteket tőle tanulom. Egyébként nőiruha-készítő a szakmám, érettségiztem is, és elvégeztem az egyéves vendégfogadós tanfolyamot. Látok fantáziát a hajdinában. Talán egyszer majd nemcsak bemutatni, hanem árusítani is tudjuk. Főképp lisztérzékenyek és a biotermékeket kedvelők keresik. Levest, köretet, gombócot, hurkát, málét, pogácsát készítünk belőle.
Mónika jóvoltából zöldségekkel megrakott hajdinalevest, szilvával ízesített málét és omlós pogácsát kóstolhatunk. Minden dicsérő szónál többet mond, hogy az egyik vendég gyerek repetát kér a hajdinalevesből.

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket a Szabadföld Google News oldalán is!

Ezek is érdekelhetnek