Nagydoboson tök az ász

A Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei község polgármesterének, Balogh Józsefnek volt az ötlete, hogy ilyen módon próbálják felhívni ország-világ figyelmét speciális terményükre. Mert a nagydobosi tök a XX. század első harmadában világhírt vívott ki magának, védjegyes pecséttel látták el, sőt a londoni árutőzsdén is jegyezték. Aztán a második világháború után megszakadt a sikersorozat, amit a mai napig nem sikerült újraéleszteni. A régi szép időkben 100-120 vagon sütőtök termett a faluban, abból élt meg szinte mindenki. Ma ennek a mennyiségnek csupán a tizedével kell megelégedniük, és mindössze húsz-harminc családnak nyújt jövedelemkiegészítést – nem megélhetést. Pedig az itteni töknek nincs párja, hiszen a régi nagydobosi fajtát termesztik, nem azt, amelyiknek a magja Nagydobosi néven kapható a vetőmagboltokban. Most az a község célja, hogy ezt a régi, címeres sütőtököt újra kinemesítsék, a fajtát levédessék, és csak itt termeszszék. Az itteni mikroklíma és a talaj olyannyira kedvez a sütőtöknek, hogy már a környező településeken is más ízű a termés.
Lehet ebben valami igazság, máskülönben a fesztivál idején nem lepnék el az emberek a falut: évente körülbelül 10-15 ezren kíváncsiak az igazi tök ízére, lehet abból leves, köret, befőtt, ivólé, sütemény vagy éppen lapcsánka. Ugyanis nemcsak sütni lehet ezt a csemegét, ahogyan azt a legtöbben tesszük, harminc-negyvenféle étel készíthető belőle. Mondani sem kell, hogy a fesztivál egyik legnépszerűbb programja a sütőtökből készült népi ételek kóstolója volt. De bulinak sem utolsó ez a rendezvény, a maga töklökő versenyével, a tökszobrászok bemutatkozásával, a töklámpás-felvonulásról nem is szólva. Az örömbe azért üröm is vegyült, hiszen az idei aszály rányomta bélyegét a tökökre is, így a méretekkel egy kicsit gond volt. Hol vannak már azok a szép idők, amikor 135 kilót nyomott a legnagyobb termés? No, de nem a méret a lényeg, hanem a minőség!
A nagydobosi sütőtök azért volt keresett árucikk mindig is, mert nemcsak finom, hanem gazdag vitaminforrás is. A C-, a B1- és a B2-vitaminon mellett rengeteg A-vitamin van benne. Az emberek régen azt tartották, hogy amíg a főzőtök a nyári meleg hatásától véd meg, addig a sütőtök a tél hidegétől, a megfázástól óv meg bennünket. Nem véletlenül alkalmazta a népi gyógyászat gyulladásos betegségek kezelésére a sütőtök levét, amely a szemekre is jótékony hatással van. Ma pedig azért divatosak a színes zöldségek, mert színanyaguk meggátolja a rákos sejtek kialakulását. Nincs tehát semmi akadálya annak, hogy minél többet együnk meg ebből a zöldségféléből, ami ráadásul a legolcsóbbak közé tartozik: kilója mostanában száz forint körül alakul a boltokban, a piacokon.
Ennek ellenére reklámozni kell a terméket – például egy ilyen fesztiválon –, olyan híres emberek bevonásával, akik valamilyen módon kötődnek a faluhoz. Erdei Zsolt ökölvívó-világbajnok anyai ágon származik innen, s vállalta, hogy hosszabb távon is segíti a nagydobosi sütőtök népszerűsítését. Az ügy mellé állt a földművelésügyi tárca is, a rendezvény fővédnöke maga a miniszter. Ficsor Ádám államtitkár úgy fogalmazott: reméli, egyre több Nagydobos lesz az országban, ahol az emberek mernek aktívak lenni és lépést tudnak tartani az új időkkel. Ezen  azt érti, hogy ha van egy egészséges táplálkozást szolgáló termés, egy különlegesség, amiből tájjellegű ételek készíthetők, és arra falusi turizmust lehet alapozni, akkor a célok megvalósítására élni kell minden lehetőséggel. Az ilyen településeknek biztosan kedvez majd a közeljövőben induló vidékfejlesztési program, amelynek keretében 10-15 beruházást tudnak támogatni egy-egy faluban. Ha ezt a lehetőséget kihasználják a nagydobosiak, és megfelelő pályázatokat „adnak be”, akkor elképzelhető, hogy az egész falu ismét a sütőtökből fog megélni.