Lelkes kertészek a megmondhatói, hány olyan akciójuk fulladt már kudarcba, amikor a sivár épületfalak kúszónövényekkel való befuttatását szorgalmazták. Hiába érveltek, hogy nincs más mód, amelynek révén ilyen szépen és gyorsan bezöldíthetnék az otromba falakat. És hogy micsoda új lehetőség ez a települések (lakótelepek) zöldfelületének növelésére!
Ámde most fordulhat a kocka. A hőgutával ijesztgető meleg nyár után a kúszónövények légkondicionáló szerepe is fölértékelődhet. Merthogy van ilyen tulajdonságuk is. Német szakemberek hosszú időn át mérve vetették össze a kúszónövényekkel befuttatott, illetve a csupasz házfalak klimatikus viszonyait. A mérési eredmények igazolták a várakozásaikat: a növény jó hőszigetelőnek bizonyult. Az adatok szerint a nyári kánikulai melegben jelentős mértékben (jó néhány fokkal) csökkent a kúszónövényekkel fedett házfalak hőmérséklete, télen viszont csaknem hasonló arányban voltak melegebbek, mint a csupaszon hagyott falak. Ezen túlmenően a lomb némileg tompítja a hangot is, a port pedig kiválóan megfogja, amit aztán jól lemos róla a csapadékvíz.
Sokan úgy gondolják, hogy a kúszónövények tapadószerveikkel „kiszívják” a falat, és ezzel mállasztják a külső burkolatot. Óriási tévedésben vannak, mert a tapadókorongok csak a növény fizikai rögzítését szolgálják, néhány héttel a kialakulásuk után megfásodnak és elpusztulnak. Sem a vakolatban, sem a festésben nem okoznak kárt. Nemhogy megbontanák, hanem még össze is tartják egy ideig a málló vakolatot. Ha azonban a falazat már eleve rossz állapotú, a vakolat pedig mállik, nem javasolt a növények fölfuttatása. A tapadókorongok ugyanis megvethetik a lábukat a repedésekben, és ha nedvességet kapnak, léggyökereket eresztenek, s így már akár a téglát, követ is megrepeszthetik. A rendben lévő, illetve helyreállított homlokzatú falak esetében viszont semmi nem indokolja az ilyen aggályokat.
Nagy tévhit az is, hogy a növények nedvesítik, vizesítik a falat. Leveleik ugyanis tetőcserép módjára fedik egymást (olyan szakszerűen, hogy a legjobb tetőfedők sem tudnák tökéletesebben), így elvezetik a csapadékvizet, nem engedik, hogy mögöttük átnedvesedjen a fal vagy a panel.
A csupasz épületfalak déli oldalán a háromkaréjú vagy japán vadszőlő díszlik szépen. Vele egy-másfél évtized alatt kétszáz négyzetméteres falfelületet is benöveszthetünk. Szép rajzolatú levelei nyáron üde zöldek, ősszel pedig gyönyörű liláspirosak. Az északi tájolású falakra a háromkaréjú vadszőlő észak-amerikai rokonát, az ötkaréjú vadszőlőt válasszuk. Míg az előző inkább oldalra terjed, ez utóbbi jellegzetesen fölfelé kúszva növi be a felületet. Ezért kiválóan alkalmas lakótelepi épületek tűzfalainak a befuttatására. Szintén az árnyékos, északi falakra való a borostyán is.
Kúszónövényekkel természetesen nemcsak a lakóházak falát futtathatjuk be, hanem zord tűzfalakat, unalmas, tömör kerítésfalakat, szürke szeméttárolókat, garázsokat is bezöldíthetünk velük.