Megágyazunk a kertnek

A díszkertben kiszedhetjük az elvirágzott, elszáradt növények maradványait, és még talán nem késő felszedni a fagyra érzékeny töveket. Azokat a díszcserjéket, rózsákat, amelyek a kertben telelnek át, de károsíthatja őket a nagy fagy, érdemes betakarni. Tövükhöz porhanyós, nyirkos földet húzzunk, és nem árt, ha száraz falevél is kerül rá. Még ilyenkor is vethetünk hidegtűrő egynyári virágokat, például fátyolvirágot, körömvirágot, szagos bükkönyt vagy szarkalábat, hogy tavasszal korábban keljenek ki és hamarabb virágozzanak majd. Novemberben, amíg nem fagyos a talaj, lehet ültetni különböző díszcserjéket és fákat is, sőt pótolhatók a lombhullató sövények hiányzó egyedei is.
Még nem késtünk le a gyümölcsfák telepítéséről sem. Az ősz alkalmasabb időszak erre, mint a tavasz, mert az elültetett csemete megerősödve időben rügyezik és jól fejlődik. Legalább 80×80×80 centiméteres gödröt ássunk! Az aljára tegyünk szerves trágyát vagy érett komposztot, amit a feltalajjal takarjunk be. Ha nincs szerves trágyánk vagy komposztunk, akkor fánként egy kiló műtrágya kerüljön a gödörbe, természetesen a feltalajjal összekeverve. Ültetés előtt csak a csemete roncsolt, beteg vagy elhalt gyökérrészét vágjuk vissza. Győződjünk meg róla, hogy a gyökerek kényelmesen, visszagyűrődés nélkül elférnek az ültető gödörben, és a fa olyan mélyre kerüljön, amilyen mélyen a faiskolában is volt. Ehhez jó támpontot nyújt a gyökérnyak, azaz az oltásforradás helye, amelynek két-három centiméterrel kell lennie a talaj felszíne fölött. Miután betemettük a gödröt, tapossuk meg enyhén a fa tövét, és győződjünk meg arról, hogy a fa függőlegesen áll. Nem árt, ha beöntözzük a fa tövét, majd száraz talajt húzunk rá, hogy ki ne száradjon.
Novemberben szőlőt is ültethetünk, akinek pedig régebbi ültetvénye van, ilyenkor kell betrágyáznia. A szőlő tövébe, sorába szerves trágyát, komposztot vagy műtrágyát szórhatunk, majd a talajba dolgozhatjuk. A rózsatövekhez hasonlóan a szőlőtőkék földdel takarása is lassan időszerű lesz. Aki pedig korán szüretelt, lassan gondolhat arra, hogy elvégezze az újbor első fejtését. Ilyenkor kell elválasztani a kierjedt bort a seprőről: másik hordóba töltéskor távozik az erjedési szén-dioxid, a felvett oxigén pedig segíti az öntisztulást. A tisztára mosott hordóban elegendő száz literenként egy kénlapot elégetni.
Ha még nem tettük meg, a konyhakertből felszedhetjük a gyökérzöldségeket, a petrezselymet, a sárgarépát, a pasztinákot, a zellert és a céklát. Ahol a talaj eléggé nedves, érdemes néhány napig szárítani a gyökereket. Miután átválogattuk, tehát a hibás, rothadó egyedeket külön helyeztük el, célszerű megtisztogatni a gyökereket, mert a későn jött csapadék miatt félő, hogy sok megromlik a tárolás során. Fontos, hogy hűvös, száraz helyre, pincébe vigyük a termést. Aki tudja, száraz homokba vagy papírok közé csomagolja a gyökereket. A kései káposzta és kalarábé, a bimbós kel még kint maradhat, a kisebb fagy nem árt nekik. És akinek még van energiája, áshat is a kertben, bedolgozhatja a szerves trágyát vagy komposztot. Vethetünk is, földbe kerülhet például a petrezselyem, a sóska, a spenót magja, és duggathatunk őszi fokhagymát, valamint vöröshagymát is.