Üzenjük

Thorma Bence, Fót
A Szent György-vonalak a Föld pozitív sugárzásának erővonalai, amelyek az egész Földön, műszeresen is mérhető, bonyolult térrácsszerkezetben helyezkednek el. A pozitív földsugárzás kis mértékben kedvező hatású, feltölti az embert, de tartósan, túltöltekezés következtében kóros folyamatokat indíthat el. A legrégibb településeknél a Szent György-vonalak csomópontjaiban épültek a szentélyek, a templomok. Az ősi kegyhelyek a legerősebb csomópontokra épültek, ezeknek hatása is sokszorosa a későbbiekének, amelyek másod- vagy harmadrendű csomópontokra települtek. A lakóépületeknél régen ösztönösen kerülték, hogy a lakó- és főként a hálószobák a különböző földsugárzás erővonalai fölé kerüljenek. Megfigyelték, hogy a beteg állatok szívesen pihennek (töltekeznek) az erővonalak közelében – így találták meg például az Attila-halmot, és a legenda szerint a pásztorgyerek is így lelte meg Attila kardját, amelynek helyén, a feltételezések szerint, szintén korábbi szentély lehetett.
Megfigyelték azt is, hogy a kutyák a sugárzástól mentes területekre fekszenek le, míg a macskák szívesen töltekeznek az erővonalak közelében. Hagyományosan ezért új házakban a fekhelyeket a kutya pihenőhelyére tették (véletlenül se a macskáéra). Jelenleg műszeresen is jól bemérhetők a különböző sugárzási vonalak, amelyeket nagyon jó lenne figyelembe venni minden építkezésnél, már a tervezési időszakban – számos krónikus betegség kialakulásának vehetnék ezzel elejét.

Gábor Johanna, Zsámbék
A kultikus növények mindegyikére jellemző, hogy gyógyhatással bírnak. Az ősi kultúrákban a kellemes, jó illatú fűszerek felszálló füstjével az égieket szólították meg, a kevésbé illatos, tápláló csemegékkel a földiek ünnepi asztalát gazdagították, míg a kellemetlen szagúak (hagyma, fokhagyma) a rontó erők távoltartására szolgáltak. A karácsonyi ünnepeink hagyományában mindhárom jelen van, bár a jó illatú növények kultusza a legősibb. A népi kultúrában az Ég és Föld közötti kapcsolatot a jó illatú, tiszta méhviaszból készült gyertya jelképezte, amelyet a karácsonyi asztalon a Luca-búza közepébe állítottak, illetve – a személyes kapcsolat megidézésére – ima közben az égő gyertyát ki-ki a kezében tartotta. A karácsonyi fenyőállítás is ennek a hagyománynak a folytatása. Az illatos fenyő – a fény fája – magas gyantatartalma miatt hosszan, fényesen ég (természetesen lakásban ezt nem ajánlott kipróbálni), és kúpos növekedése által is megidézi az Ég felé vezető fényes utat. A fajták tekintetében bármely illatos fenyő – fa vagy ág – ajánlható a tuják kivételével. Illóolajuk az ünnepi hangulat mellett a levegőt fertőtleníti és tisztítja.