Üzenjük

Szántó Zoltán, Battonya
A málna a kétéves hajtásokon hozza a terméseit, így a folyton termő málnát is a telepítés utáni második évtől metszik rendszeresen. Telepítéskor csak visszavágják a hajtásokat, hogy a tövek erőteljesebben hozzák a sarjakat. A második évtől az utolsó termés beérése után a letermett vesszőket tőből kivágják, majd a hajtásokat ritkítják – bokronként, arányos elosztásban csak 5–8 erős termővesszőt hagynak meg. A jól fejlett termővesszőkön a középső harmadukban a legfejlettebbek a termőrügyek – ezért a hajtások felső harmadának visszavágásával is javítható a termés mennyisége és minősége. A visszavágás lombhullástól rügyfakadásig fagymentes időben bármikor történhet, de a rügyek fejlődésére kedvezőbb, ha minél hamarabb végzik el. A málna általában, a folyton termő fajta pedig különösen tápanyagigényes, ezért a rendszeres szervestrágyázás a jó termés feltétele.
Másik kérdésére: a paprika, a paradicsom és az uborka tőhervadása a fuzárium és a verticillium nevű talajlakó kórokozó gombák fertőzése során következik be.  Mindkét kórokozó olyan mértékben felszaporodhat a talajban, hogy se vegyszerrel, se vetésforgóval nem tudnak biztonsággal védekezni ellene. A kórokozó többnyire hajtatásban és monokultúrában szaporodik el, a talajban hagyott növénymaradványokon telel át. Nedves talajban, párás körülmények között a legnagyobb a károsítás mértéke. Kezdeti tünet a legalsó levelek fonnyadása és a fiatal levelek pöndörödése. Ez vízhiánynak tűnhet, de az ismételt öntözés csak ronthat a helyzeten. A tünetek megjelenésekor a gyökérnyaknál a szárat átvágva jól látható az edénynyalábok (víz- és tápanyagszállító szövetek) elhalása (körkörösen barna pontok láthatók). A tüneteket mutató töveket – földlabdával együtt – ilyenkor sürgősen meg kell semmisíteni. Szabad földön továbbiakban megelőző védekezésként valamilyen talajfertőtlenítő növénnyel – facélia, fehérmustár, gabonafélék – hasznosítsuk a területet. 4-5 évnél előbb így sem ajánlott ugyanoda a veszélyeztetett fajokat ültetni. Évenkénti szervestrágyázás is jó hatású lehet. Hajtatásban teljes talajcsere, illetve a talaj fertőtlenítése, szervestrágyázása és a vetésforgó is szükséges a megelőzéshez. Paradicsomból vannak ellenálló fajták, paprikából sajnos még nincsenek – itt különösen fontos a vetésforgó betartása.

Mikes Gyula, Nádudvar
A fenyő tűlevelei komposztálhatók, de önállóan – a levelek magas gyantatartalma miatt – nehezen bomlanak. (A gyanta egyébként a gilisztákat is távol tartja.) A fenyőtű kiváló talajtakaró mulcsot ad 3-4 centiméter vastagságban elterítve. A fenyőmulcs levegős, jó vízmegtartó képességű és melegíti a talajt. A fenyőkomposzt savanyú kémhatású, így – a tőzeghez hasonlóan – alkalmas savanyú talajt igénylő fajok (áfonya, rododendronok) ültetőgödrei adalékának.

Amaránt jeligére
Az amaránt a szőrös disznóparéj rokona, s mint az ismert gyomnövény, ez is értékes táplálóanyagokat tartalmaz. Az apró magvak 12-17 százalék fehérjét, értékes aminosavakat tartalmaznak és könnyen emészthetők. Ásványi anyagok közül főleg kalciumban, vasban és magnéziumban gazdag. Táplálóanyag-tartalma miatt álgabonának is hívják, sőt sokféle elkészítési módja által is hasonlít a gabonákra. Lisztté őrlik, pattogatják, s mivel glutén nincs benne, a lisztérzékenyek is bátran fogyaszthatják. Magját tavasszal kell elvetni, s bár jól tűri a szárazságot, a keléséhez nedvességre van szüksége.