Élő kert

Üllői olvasónk panaszolja, hogy a meggyfája beteg, az egyik oldalán sárga méz folyik ki belőle. Az idén elég szép termés volt rajta. Mit tegyen, hogy el ne pusztuljon a fa? A mézgásodás általában a csonthéjasok kérgén figyelhető meg. A téli fagyok következtében képződött repedéseken található, a fa déli oldalán. Azért meszelik be a fatörzseket, hogy a fehér felület ne engedje felmelegedni a kérget, ami az éjszakai fagyok hatására felrepedhet. A mézgát úgy lehet eltávolítani, hogy a repedéseket kitisztítjuk, majd ecetsavval lekenjük.
Más élettani zavarra is figyelmeztet a mézgásodás. Igen tisztelt tanáromnak, Mohácsy Mátyásnak 1936-ban megjelent, sokat forgatott könyvében olvashatjuk, hogy a mézgásodás számos esetben bizonyos gombakártétellel hozható szoros összefüggésbe. Máskor meg talajhibák, rendellenes időjárás (hűvös, csapadékos idő, gyakori hőingadozás), valamint kedvezőtlen talajösszetétel is elősegíti a mézga képződését. Mézgásodást okozó gomba például a monília, a likacsgomba, a gyökereken élősködő mézszínű gyűrűs tölcsérgomba, valamint a szilvabábosodást okozó gomba. E gombák azáltal, hogy fonáltestükkel bent élnek a fatestben és a háncsszövetben, nedvkeringési zavarokat okozhatnak, aminek következtében mézga keletkezik. A gombáktól eredő mézgásodás fokozódhat, és legtöbb esetben a fa pusztulásával jár, különösen meggy és cseresznyefánál. A talajhibák által okozott mézgásodás gyógyítható, ha a talajt megfelelő trágyázással és mélyreható talajmunkával megjavítjuk. Az időjárás miatti mézgásodás mesterséges beavatkozással nem gyógyítható, az rendszerint magától megszűnik, ha a létrehozó körülmények megváltoznak. A nagyobb kiterjedésű és mélyebbre ható mézgajáratokat ki kell tisztogatni, a sebhelyet fakátránnyal be kell kenni, vagy ötvenszázalékos ecetsavba mártott ruhával a sebet be kell kötni. Ezt a kötést több ízben szükséges cserélni. A seb kezelésére még az egyszázalékos sóskasavoldat is használható. A talaj javítására a természetes, hazánkban Gércén és Pulán bányászott  alginit ajánlható.