Hodályból homályba

Ha az agrár-környezetgazdálkodási programban nem vehetnénk részt, már nem tartanánk birkát. A juhtenyésztés e nélkül veszteséges lenne – magyarázza Földvári István a hatalmas juhhodályban.
Földvári Istvánnak és Szitás Lászlónak a Dévaványához tartozó kéthalmi részen 150 hektár legelője van, ezenfelül egy 300 hektáros gyepterületet bérelnek. Juhokkal és szarvasmarhákkal hasznosítják. A telepen 320 szarvasmarhát tartanak.
– Ebben nőttünk fel mindketten, és harmincöt éve az állattenyésztésben tevékenykedünk – idézi fel a múltat Földvári István. – Az egykori Aranykalász Szövetkezetben dolgoztunk harminc esztendőt, onnan 2002-ben jöttünk el. Jól ismerjük egymást, társam a szövetkezet főállattenyésztője volt, én meg a szarvasmarhatelepet vezettem. Szakemberben sincs hiányunk, László felesége növényvédő szakmérnök, lánya pedig most végzett Gödöllőn, a Szent István Egyetemen. Sajnos az elmúlt évünket beárnyékolta egy sajnálatos eset, áprilisban elektromos tűz miatt leégett a hodály. A 660-ból 360 anya és 160 bárány a tűz áldozatává vált. Biztosításunk nem volt. Az agrár-környezetgazdálkodási program miatt kényszerhelyzetbe kerültünk, mert az ötéves szerződésből csak három év telt le.
A tűz után két lehetőségük maradt: vagy eladják a megmaradt birkákat és visszafizetik a három évre fölvett támogatást, vagy pótolják az elhullott állományt és folytatják tovább a juhászatot. Végül ez utóbbi mellett döntöttek, és vettek 360 anyát. A környezetgazdálkodási program miatt a legelőre kora tavasszal nem mehetnek rá, mert a birkák a nedves területet tönkretennék. Általában csak április végén hajtják ki az állatokat. Késő őszig legelnek, amíg az időjárás engedi. A bérelt gyepet kaszálják, hogy legyen széna télire, van száz hektár lucernájuk is, sőt az abraktakarmányt is maguk termelik meg. A birkákat két gondozó látja el: apa és fia. Őseik több generáción keresztül juhászok voltak, már gyerekkorukban megtanulták a szakma csínját-bínját.
– Az anyajuhokra áprilisban engedjük rá a kost – avat a szakma részleteibe a gazdálkodó –, és karácsonyra próbálunk elletni. A bárány kilójáért most csak 840 forintot fizetett a felvásárló. Egész évben nagyon nyomottak az árak, jobb árat csak húsvétkor, augusztus végén és karácsonykor lehet elérni. Éves átlagban ezer forint fölött kellene fizetni a bárány kilójáért, hogy megérje vele foglalkozni, hiszen a takarmányárak nagyon megugrottak.
Másik gondjuk, hogy a gyapjú kilóját csupán 80-100 forint körül veszik át. Ez nevetségesen alacsony ár, hiszen egy anya 4,5-5 kiló gyapjút ad, amiért 400 forintot kapnak. Ugyanakkor 300 forintért nyírnak meg egy birkát. Szeretik az állatokat, és bíznak abban, hogy jobb lesz majd a piac. Ha a támogatási rendszer megmarad, akkor folytatják a juhtartást. Tavaly anyajuhonként átlagosan 2000 forint támogatást kaptak, a földalapú támogatás egy hektár szántóföldre 37 200 forint volt, a gyepre pedig 73 ezer forintot könyvelhettek el hektáronként. Ez utóbbiban benne van az agrár-környezetgazdálkodási program keretében szereplő 31 ezer forint is.