Üzenjük

Vecsernyés Gézáné, Decs
A kápia paprikafajta a többi paprikához hasonlóan melegigényes, emellett víz- és tápanyagigényes kultúra. Legjobb számára a jól trágyázott, középkötött mezőségi talaj, de kiegyensúlyozott vízellátás mellett a savanyú és szikes talajok kivételével bárhol termeszthető. A paprika fény- és melegigényes növény, de az ideihez hasonló, égető napsütés károsítja, ilyenkor árnyékolással (kifeszített rachel-hálóval) védhető meg.
Másik kérdésére: magról kelt őszibarackfája a leírt tünetek alapján valószínűleg lisztharmattal fertőzött. A fertőzés forrásai általában a beteg vesszők, amelyeken a tél folyamán is jól látszik a szürkésfehér, lisztes bevonat. A fertőzött rügyekből beteg, torzult hajtások fejlődnek, amelyekről a kórokozó átterjed a levelekre és a virágokra. Mivel a kórokozó csak a fiatal leveleket betegíti meg, a termésen – a gyümölcshéj szőrözöttsége miatt – a gomba csak később tűnik szembe, ezért sokszor elmulasztják a korai, leghatékonyabb védekezési lehetőséget. Nagyon fontos megelőző védekezés ellene a beteg (fertőzött és torzult) hajtások levágása és megsemmisítése, valamint – rügypattanás idején – a fák alapos lemosó permetezése. Az olajos mészkénlé (Nevikén) 2,5-5 százalékos hígításban hatásos a tafrina ellen meg a levéltetű- és pajzstetűtojások gyérítésére is. A továbbiakban – egérfüles állapottól nyári hígítású (1-3 %-os) Tiosol (mészkénlé) oldatával permetezhetők a fák, amíg a termés el nem éri a 2,5 centiméter nagyságot – utána már kevésbé érzékeny a fertőzésre. Az esetleg torzult, fertőzött vesszők levágása és megsemmisítése a későbbiek során is tanácsos megelőző védekezés.

Krakkó Gyula, Méhkerék
A vöröshagyma megkeseredése nem jellemző tünet. A hagymatermesztő szakemberek szerint az ízhiba esetleg kísérőjelenség lehet baktérium vagy kórokozó gomba fertőzésének kezdeti szakaszában, amikor még más tünetek nem mutatkoznak. Az ilyen hagymákat minél előbb ajánlott elhasználni, saját termesztés esetén a helyére néhány évig nem tanácsos újra hagymát ültetni.

Szuvas boroskádak jeligére
A fából készült boroskádakba költözött szuvak kénlapok elégetésével kiűzhetők. Mivel a kén gőze riasztja a kártevőket, fontos, hogy a kénlapok égetésekor a kádat légmentesen letakarja fóliával, és néhány napig úgy hagyja. Szükség esetén megismételhető a fertőtlenítési folyamat. A kén 10-12 Celsius-fok alatt nem hatékony, ezért legjobb tavaszra halasztani a műveletet, ami szabadban is elvégezhető. Utána legalább egy-két hét szükséges, hogy jól kiszellőzzön a kád, mielőtt bor vagy bármi kerülne bele. Szeretnénk felhívni a figyelmét az évenkénti kénes fertőtlenítésre, amely riasztó hatásának köszönhetően megelőzhető a szú megjelenése.