Krumplis évünk van

A téma nagyon időszerű, hiszen az ENSZ 2000-ben határozta el, hogy a rendkívüli szegénység enyhítéséért a burgonyatermelésre terelődjön a figyelem. Ez a növény alkalmas nagy tömegek táplálására, és a termesztése mindenütt megoldható. Később, 2005-ben a FAO javaslatára az ENSZ az idei évet a burgonya nemzetközi évének jelölte.
Máris megkezdődtek az ehhez kapcsolódó hazai rendezvények. Az elsőt Keszthelyen, a Pannon Egyetem Agrártudományi Centrum Burgonyakutatási Központjában tartották. A jeles szakemberek előadásából kitűnt, hogy a fejlődő országokban növekszik a burgonyatermelés, jelenleg India és Kína adja a világ termelésének egyharmadát. Ezt követi Oroszország, majd az USA. Hazánkban kapható elegendő krumpli, külföldről most is folyamatos a behozatal. A vetőgumó ára növekszik, ugyanakkor a vetésterület csökken. A termelők célja az átlagtermés növelése, de úgy, hogy közben a minőség is javuljon. Jelenleg egy hektár burgonya termelési költsége másfél millió forint, az értékesíthető hozama pedig 40 tonna.
Polgár Zsolt, a keszthelyi kutatóbázis igazgatója grafikonok segítségével mutatta be, hogy sokkal jobban megéri hazai, betegségeknek ellenálló fajtákat termeszteni, mint külföldről behozott vetőgumót ültetni. A többször felhasználható keszthelyi vetőgumó által versenyképesen lehet termelni a burgonyát. A keszthelyi kutatóbázison ma már olyan fajtasorból válogathatnak a termelők, ami a hazai vásárlói igénynek teljes mértékben megfelel. Mindezek ellenére a piaci részarányuk csupán 16-18 százalék, elsősorban a kis- és középtermelőknél terjedtek el. Jelenleg 12 fajtájuk van. Tavaly a Balatoni rózsa és a Katica részesült állami elismerésben, és újabb sikerre „ítélt” jelöltek sorakoznak. Ezek a korszerű fajták már tudják mindazt, ami a kiváló terméshez kell. Ezért a keszthelyi szakemberek értetlenül szemlélik, hogy mégsem tudják jobban kiszorítani az import vetőgumókat. Hiszen ők a magyar termelők számára nemesítenek – bár több regionális fajtájuk van, így a határokon túlról is tapasztalható érdeklődés. Szlovénia már vásárolt kisebb tételben, jövőre Horvátországba kerül két fajtájuk, érdeklődnek a balkáni kereskedők is, sőt Irán is vásárol két fajtát. Ezeket a bontakozó üzleti kapcsolatokat kitörési pontokként értékelik a kutatók. Sikerrel kecsegtet a kimondottan a feldolgozóipar számára alkalmas fajták nemesítése is.
A fórumon többször is elhangzott: a jó burgonyának is kell a cégér. Reklámot kell csinálni a hazai fajtáknak, anélkül nehezen lehet kiszorítani a piacról a takarmányozási célra termelt, importált krumplit. A burgonya nemzetközi éve jó alkalom arra, hogy népszerűsítsük a magyar fajtákat.