Kiegyensúlyozott fűfalók

Hamar kitavaszodott, ezért nemsokára elővehetjük a fűnyírókat, főleg, ha csapadékból sem szenvedünk hiányt. Az angolok szerint a sok eső és hat évszázadnyi gondos nyírás a szép gyep titka. Mi esőt ugyan nem tudunk varázsolni, és az idő felgyorsításával is meggyűlne a bajunk – amiben tanácsot adhatunk: a fűnyíró gép kiválasztása és gondozása.

Házunk tájaKirály Farkas2008. 03. 07. péntek2008. 03. 07.

Kép: velence országos kertészverseny szakmunkásképző szakma kiváló tanulója fűnyíró 2006 04 02 Fotó: Kállai Márton

Kiegyensúlyozott fűfalók
velence országos kertészverseny szakmunkásképző szakma kiváló tanulója fűnyíró 2006 04 02 Fotó: Kállai Márton

A hagyományos kasza mellett – vagy inkább helyette – a fű vágására ma már forgókéses fűnyíró gépet használunk. Közülük a robbanómotoros gépek a hatékonyabbak, ezeket nagy, szabad területek nyírására ajánljuk. Ugyanakkor nagyobb a súlyuk, ezért nehézkesebb a használatuk, motorjaik gyakrabban meghibásodnak, és zavaró az általuk kibocsátott kipufogógáz és zaj. A villamos meghajtású gépek működtetése egyszerűbb, hiszen az áram a ház körül kéznél van, motorjuk csendesebb és biztonságosabb. Hátrányuk viszont, hogy nyíráskor a vezeték útban van, „beszőhetjük” vele a kertet, s ha a gépet még át is toljuk a vezetéken, kész a vészhelyzet.
Kerti gépekből a legszélesebb választékot talán épp a fűnyírók között találjuk. E gépcsaládban nem mondhatjuk el, hogy ami drágább, az feltétlenül jobb is. A különbség általában annyi, hogy míg a tízezer forintért vásárolt gépet néhány év után egyszerűen „felszámolhatjuk”, addig a drágább (kétszázötvenezer forintos árat is elérő!) szerkentyűket márkaszervizbe vihetjük, ahol lehetséges az alkatrészek cseréje, és a garanciaidő lejárta után nem csekély összegektől válhatunk meg.
Mindenesetre olyan gépet vegyünk, ami kertünk méretének megfelel. Megszoktuk, hogy eszközeink hatásfokát a kilowattok és a lóerők függvényének tekintsük. Nos, a fűnyíróknál ez kissé másképp van: legfontosabb jellemzőjük, hogy milyen széles sávot vágnak. A 25–35 centiméter közötti vágószélességű gépek körülbelül 300 négyzetméter nagyságú területig válnak be, a 35–40 centisek 500, a 40–50 centi vágószélességűek pedig 1000 négyzetméterig ajánlhatók. Választási szempont az is, hogy a levágott füvet a gép a talajra vagy pedig a hozzáilleszthető fűgyűjtőbe juttatja.
A vágómagasságot a vágókés talajtól való távolságának változtatásával állíthatjuk. Igényesebb gépeknél ezt a kerekek melletti karok mozgatásával végezhetjük el, egyszerűbb kivitelben a kerekek leszerelése és másik furatba illesztése a megoldás. A magasságállítás többnyire 2–7 cm között lehetséges, általában három fokozatban.
Gépünk komolyan szennyeződik a használat során. Lemosása közben ügyeljünk, hogy az elektromos részeket és a légszűrőt ne érje víz! A benzinmotoros típusoknál ellenőrizzük a berántózsinórt. Az előírt gyakorisággal cseréljünk gyertyát, illetve olajat.
A fűnyíró leginkább igénybe vett alkatrésze a kés. Élezésekor ügyeljünk a kiegyensúlyozására! Ha a két oldalát egyenetlenül köszörüljük ki, a kés lüktető mozgása tönkreteszi a csapágyat és a főtengelyt. Ha nem vagyunk biztosak a köszörűstudásunkban, bízzuk az élezést szakemberre. Használat előtt ellenőrizzük a kerekek felfüggesztését, a fűnyíró házát is. Amennyiben nagyobb sérülést, repedést találunk, vigyük márkaszervizbe. Ha olcsó gépünkön nem lehet segíteni, inkább cseréljük le. Használjunk megfelelő csatlakozó vezetéket, ne bízzunk a házi készítésű hosszabbítókban! A vezetéket minden használat előtt ellenőrizzük, hiszen egy hajszálrepedés is különösen veszélyes lehet! A fűnyíróval esőben tilos dolgozni, az esőben felejtett gépet is csak akkor használjuk, ha teljesen megszáradt. Mindig viseljünk védőszemüveget és zárt cipőt fűnyírás közben! Nyírás előtt tisztítsuk meg a gyepet, ne maradjon rajta kavics vagy faág, ami felpattanva sérülést okozhat.