Sövények fodrásza

Ilyenkor felvetődik bennünk egy sövénynyíró gép beszerzésének gondolata. Persze erre a legtöbb kertigép-gyártó vállalat számít, szinte valamennyiük kínálatában megtaláljuk a sövénynyíró gépeket is. Mivel a cél meghatározza a műszaki kialakítást meg a formát és a biztonsági elemek is hasonlóak, szemre a gépek nem nagyon különböznek egymástól. Tulajdonképpen a méret, a teljesítmény és az ár az, aminek alapján dönthetünk egyik vagy másik gép mellett.
A gépek vágási hossza alatt a kés hosszát kell érteni. A vágási vastagság az elvágható legnagyobb ágvastagságot jelenti (minél öregebb és vastagabb ágakból áll a sövényünk, annál nagyobb vágási vastagságú és teljesítményű gépet vásároljunk). Harmadik legfontosabb tulajdonságuk a tömegük – nem mindegy, hány kilogrammot kell munka közben hosszasan kézben tartanunk.
Ház körüli munkákra az árammal működő sövénynyírók (6000-7000 forinttól kaphatók) a legmegfelelőbbek, hiszen csendes és könnyen kezelhető gépek. Hátrányuk, hogy a vezeték mindig útban van, ami nemcsak kényelmetlen, de veszélyes is (kerti munkálkodásaim során egyetlen alkalommal vágtam át a kábelt – sövénynyíróval sikerült). Áramütés ugyan nem érhet bennünket, de ha elvágjuk a vezetéket, a munkát azonnal hagyjuk abba, és a csatlakozót az aljzatból húzzuk ki – a legkevesebb, ami történhet, hogy a sérült kábel rövidre zárja a hálózatot.
Az akkumulátoros gépekkel (16 000 forint körül indulnak) nem kerülhetünk hasonló helyzetbe. Viszont meglehetősen kellemetlen, ha le kell állnunk a munkával, mert lemerült az akkumulátor: általában 40 percig tart az erejük, a gyártók szerint ezalatt 100 négyzetméter sövényt lehet megnyírni. Ajánlott tehát beszerezni egy pótakkut vagy egy gyorstöltőt – a nevesebb gyártók drágább gépeihez eleve két akku jár, a gyorstöltő pedig akár negyedóra alatt feltölti az akkut (más kérdés, hogy gyakori használata tönkre is teszi). Az akkumulátort a derékszíjon kell viselni, a géppel vezeték köti össze, így ezek a gépcsalád legkönnyebb tagjai.
A robbanómotoros gépeknek (áruk 20 000 forintnál kezdődik) szintén nincs szükségük vezetékre, ellenben zajosak, nehezek és dől belőlük a kipufogógáz. Viszont testvéreikénél nagyobb a teljesítményük, így ahol sok a nyírnivaló, ezeket vethetjük be.
Ha magas a sövényünk, többnyire létráról vagyunk kénytelenek dolgozni, ami nem kellemes feladat. Léteznek olyan – magasabb árfekvésű – gépek, amelyeknél a motor és a vágófej között van egy körülbelül kétméteres közdarab, aminek tetején a vágófej szögbe is állítható – ezekkel a fa magasságú sövények is kényelmesen vághatók.
E gépek karbantartása nem kíván különösebb háttérmunkát. A vágókéseket gyakran kell tisztítani, olajat kell cseppenteni rájuk, hogy könnyen csússzanak egymáson és hogy kevésbé rozsdázzanak a tárolás idején. A sövénynyírók használata egyszerű, leginkább arra kell figyelni, hogy munka közben a leeső ágak, a röpködő forgácsok és fadarabkák ne okozzanak sérülést – ezért ajánlott védőkesztyű és -szemüveg használata. Tulajdonképpen inkább esztétikai, mint technikai érzékre van szükség ahhoz, hogy munkánkkal elégedettek legyünk.