Üzenjük

Gál Béla, Alacska
A borz, bár ragadozó állat (főként rovarokkal, kisebb gerinces állatokkal táplálkozik), a gyökerek megrágásától és a szőlő, a gyümölcsös megdézsmálásától sem riad vissza. Éjszakánként szerzi a táplálékát. Ilyenkor gyakori, hogy a lusta állat hasán állva szedi társa a gyümölcsöt. A fekvő borz végtagjaival kosarat formál, és mikor azt a másik telerakta, az alsót társaik a farkánál fogva behúzzák a föld alatti fészekbe. Ezután mindaddig nem jönnek elő, amíg tart a készletük. A borz védett állat, irtani tilos, de riasztani szabad. Ez történhet vadászkutyák segítségével, az állatok kifüstölésével, a fészkek eltömítésével (vadriasztó szerekkel átitatott rongyokkal). Nagyobb területek esetén, szőlőérés kezdetén a táblákat 0,5-1 méter magasságban dróttal vagy zsineggel körbekerítik, és a huzalokra 6-8 méterenként vadriasztó szerrel töltött zacskókat rögzítenek. Szőlőben engedélyezett környezetbarát vadriasztó szerek: Antivad, Buvad H, Buvad R, Vadicel, Vadóc. A vadak számára a szerek illatanyaga az ember közelségét idézi fel, ennek köszönhető a riasztó hatása. A tapasztalatok szerint 200-300 méter távolságig érvényesül a riasztó hatás, ami a széljárásnak megfelelően változhat. Általában 15-30 nap után újabb adagokat ajánlott kihelyezni. Egy-egy szerhez a vadak hozzászokhatnak, ezért ajánlott azokat váltogatni.

Nagy Kázmér, Tata
Szabadban a melegigényes dió oltása és szemzése nálunk legfeljebb a déli országrészeken végezhető el eredményesen. Az eredéshez szükséges magas hőmérséklet ugyanis az oltás és szemzés idején ritkán adott. Hajtatóházakban azonban kézben oltással – párosítással vagy kecskeláb-ékezéssel – 25 fokos hőmérsékleten, párás körülmények között az oltások jól erednek. Mivel házi kertekben erre ritkán van lehetőség, inkább javasolnánk a jó fajták magvetését – hiszen a dió magoncai fajtaazonosak, és sokszor az oltványoknál hamarabb fordulnak termőre.

Kalocsai Dénes, Jászság
A tiszta gyapjúból készült ruhák nagyon egészséges viseletek, különösen, ha fehérneműként vagy ágyneműként közvetlenül érintkeznek a bőrrel. A bőrön keresztül ugyanis felszívódik a gyapjúszálakat összetartó lanolin (gyapjúzsír), amely a gyógyászatban régóta felhasznált bőrtápláló, gyulladáscsökkentő, újabb kutatások szerint rákmegelőző hatású gyógyszer. A gyapjú kedvező tulajdonsága még, hogy jól levegőzik, nem izzadunk bele, a szennyeződés lepereg róla, a testszagokat nem veszi be (így ritkábban kell mosni), a vegyszerek (mosószermaradványok) nem tapadnak meg rajta. Egészség szempontjából legértékesebbek a saját színüket megtartó (nem festett, nem fehérített) csergék és gyapjúszövetek, emellett nagyon szépek és közel hasonló értékűek a növényi festékekkel színezett gyapjúkelmék is.