Üzenjük

Pádár Józsefné, Mátraballa
A burgonya sugárgombák által okozott varasodásának kórokozója a talajban sokáig életben marad, ezért lehetséges, hogy az adott területen többéves vetésforgó után is fertőződik a gumó.
A kórokozó oxigén- és melegigényes, szárazságtűrő, főként a száraz, gyorsan melegedő homoktalajokban szaporodik fel. Az enyhén lúgos, levegős talajokat kedveli, így ellene az egyik védekezési lehetőség a talaj szerves- és zöldtrágyázása, amely beforgatva savanyítja a talajt, és fokozza a vízmegtartó képességét. Mivel a betegség egyrészt a talajban, másrészt a beteg gumóval terjed, elsődleges védekezés a beteg gumók megsemmisítése és a betegségnek ellenálló fajták – így a keszthelyi nemesítésű Ciklámen, Kánkán és White Lady fajták – termesztése. Ezek a fajták jól tűrik a sugárgombás varasodás fertőzését, és ellenállónak bizonyultak a leromlást okozó vírusbetegségekkel szemben is. A varasodásra fogékonyságot tapasztaltak a német Helena és a holland Frisia fajtáknál, így ezek termesztése a betegség számára kedvező körülmények között nem ajánlható. Mivel a kórokozó elsősorban a fiatal gumókat fertőzi meg, gumókötődés időszakában a kórokozó számára kedvezőtlen öntözés is segítheti a védekezést.

Kora László, Balatonföldvár
Felhagyott haszonkertben legkevesebb gondozással a gyepek tarthatók fenn. A vetés után 2-3 év alatt beállt vadvirágos gyepet elég évente 2-3 alkalommal lekaszálni, kezdetben az évelő gyomokat kiszurkálni, és máris rendezett képet mutat a kert. Gyümölcsfák, terebélyesebb díszbokrok és fák telepítésével is könnyítheti a munkáját, hisz árnyékban lassabban nőnek a fűfélék, és természetes módon megtelepedhet több gyeppótló vadvirág is. Szeretnénk olvasóink figyelmét ráirányítani a környezetre jellemző vadvirágos gyepek értékeire, hihetetlen fajgazdagságára. Kevés gondozás mellett is gyönyörűek, élőhelyet nyújtanak a hasznos rovaroknak, és számos, értékes gyógynövény megtelepedését is lehetővé teszik. A vadvirágos gyepek fennmaradásának azonban fontos feltétele, hogy a jellemző fajok elvirágzása és magszóródása után kaszáljuk csak a gyepet: így az értékes fajok szaporodnak fel, és kiszorítják a nemkívánatos gyomnövényeket.
Másik kérdésére: A szelídgesztenye terméketlenségének oka lehet, ha nem megfelelő talajon nem megfelelő fajtát ültettek. Káliumban gazdag, mélyrétegű, jó vízellátottságú talajokon, párás körülmények között érzi jól magát. A nagymarosi fajták alkalmazkodnak a legjobban. Velük szemben a kőszegszerdahelyi fajták csak a magas fekvésű, hűvösebb észak-nyugat-dunántúli hegyoldalakon teremnek jól. Melegebb vidékeken ősszel újrahajtanak, télen pedig visszafagynak, amitől legyengülnek. Délnyugat-Dunántúl savanyú lösztalajain (Zalában, Somogyban) az iharosberényi fajták szépen fejlődnek és bőven teremnek.