Őrségváltás a málnásban

Berkenyén őrségváltás is volt. Schmidt Józsefné, a falu polgármestere, a faluszövetkezet elnöke és hűtőházának vezetője a bogyós stafétabotot átadta 36 éves fiának. Schmidt Szilárd idén tavasszal megalakította a Nógrád Tész Kft.-t, ami merész lépés volt, ugyanis a környéken már több termelő és értékesítő szövetkezet is csődbe ment, és a hat hűtőházból csak három üzemel.
– Lépnünk kellett – állítja a fiatalember –, mert a faluszövetkezet nem jogosult állami támogatásra, a tész viszont igen. Támogatást igényelhetünk beruházásra, gépvásárlásra, logisztikai rendszerekre és működésre is. Élünk majd vele, mert feldolgozóüzemet szeretnénk építeni.
– Ilyen libikókahelyzetben? A málnáért is csak azért fizetnek most kilónként 400 forintot, mert a korábbi rossz évek miatt a termelők rengeteg ültetvényt kivágtak, és a hiány megemelte az árat.
– Málnában évek óta a szerbek, a lengyelek és a bolgárok viszik a prímet. Amikor két éve Szerbia százezer, Bulgária húszezer tonna málnát termelt, hazánk alig háromezerrel jeleskedett. Az idén viszont málnából náluk is szűkösen termett. Szederből, ribizliből ellenben nyomulnak, de mi se panaszkodhatunk a termésre. Ezért a hazai ribizli- és meggyárakról nincsenek jó híreim. A ribizlit 80-tól 150 forintig vesszük át kilónként, a kézi szedésűt magasabb, a gépit alacsonyabb áron. Tavaly a meggyért 200 forint feletti árat fizettünk kilónként, idén ennek a felére vagy ennél is kevesebbre lesz lehetőségünk. Közrejátszik az áringadozásokban az is, hogy alig van feldolgozó, a meglévők zöme külföldieké, és ők diktálják az árakat. Mi afféle uniós nyersanyaggyártók lettünk, ezért is adtunk be pályázatot feldolgozóüzem építésére.
– Másutt miért jobb a helyzet?
– Kisebbek a költségek és nagyobb a támogatás. Tavaly szerb kollégák jártak nálunk, és elképedtek, hogy a mi hasonló méretű hűtőházunk kéthavi villanyszámlája annyi, mint az övék egész évben. No és a támogatás! Egy hektár magyar málna éves árbevétele mondjuk hárommillió forint, ami legalább öt családnak ad megélhetést. De a támogatás hektáronként évente csak hatvanezer forint. A búzánál hektáronként úgy kétszázezer forint az éves árbevétel, 35-40 ezer a támogatás, és ezer hektárt két család is képes megművelni. Ez így egyáltalán nem arányos!
– A gabonások erről biztos másként vélekednének…
– A mi családunk is búzázik! Mégis azt mondom: a kertészet árbevételhez, érték- és munkahelyteremtéshez viszonyított támogatása aránytalanul kicsi. Pedig az unióban bombabiztos exporttermék a gyümölcsalapanyag. Hasonló a helyzet a beruházásoknál; mintha ruhavásárláskor csak a gomb megvételét segítenék. Berkenyén a hatvanas évektől gyümölcsből épültek a házak, ebből fizettünk szép adókat. Ma sincs munkanélküli a 670 lelkes faluban, pedig a családok jó része már megunta, hogy az egyik évben hopp, a másikban kopp! A forint erősödése miatt idén sem a termelő, sem az exportőr nem jár jól. A jelenlegi árfolyam nem a magyar termelést, hanem az importot erősíti.